Mindent vissza!

A szerk.

Augusztus 29-én véget ért a műsor: ötéves eljárás után a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellbírságait. A 7 milliárd forintos rekordbüntetést öt autópálya-építő cégre - Strabag, Betonút, Debmút, Hídépítő, Egút - rótták ki, mivel az M7-esre és az M3-asra kiírt közbeszerzési eljárásban előre ledumálták az árakat, meg azt, hogy ki kinek lesz az alvállalkozója. (A GVH becslései szerint 2000-2006 között 220 milliárd forint ugrott ekképp a közös kasszából.)

Augusztus 29-én véget ért a műsor: ötéves eljárás után a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellbírságait. A 7 milliárd forintos rekordbüntetést öt autópálya-építő cégre - Strabag, Betonút, Debmút, Hídépítő, Egút - rótták ki, mivel az M7-esre és az M3-asra kiírt közbeszerzési eljárásban előre ledumálták az árakat, meg azt, hogy ki kinek lesz az alvállalkozója. (A GVH becslései szerint 2000-2006 között 220 milliárd forint ugrott ekképp a közös kasszából.)

Az érintettek bíróságon támadták a határozatot, közben a fizetés felfüggesztését is kérték, mert még csődbe mennek, és mi lesz az autópálya-programmal nélkülük. Ám minden fórumon vesztettek. Egyetlen dolog maradt hátra: vissza kéne adni, amit elvittek. És nem a 7 milliárdról beszélünk: az csak az egyik, a kisebbik része lenne a dolognak.

A versenyhivatal ugyanis megtalálta azt a feljegyzést, mely szerint az érintett 60 kilométeres autópálya-szakasz önköltsége a cégek kalkulációi szerint 90 milliárd forint volt. Ehhez képest végezték el a munkát nettó 128 milliárdért, ami a normális piaci hasznot is figyelembe véve legalább 28 milliárdnyi felárat jelent. Ez így még mindig bombaüzlet lenne az útépítőknek: 28-ból 7 az 21. Milliárd. Extra. Benne. A kasszában. A GVH nem győzi nyaggatni a károsultat - az NA Rt. jogutódját, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF) -, hogy pereljen csak bátran tovább. A NIF egyelőre jogászaival vizsgálja, mennyi is az annyi, s megpróbál megegyezni a cégekkel.

Segítünk: mondjanak 28-at. 21-nél lenne döntetlen. Ha ez nem tetszik a kartellezőknek, tessék a NIF-nek bírósághoz fordulni. Egyszer az életben vigyék végig az ügyet, nézhessük végig nyilvános eljárásban, meglopott tulajdonosok, a fejleményeket. Felőlünk védekezhetnek a társaságok azzal is, hogy nincs már meg a pénz, elitták, meg tetszik tudni, bíró úr, hogy megy ez, kicsit kellett adni a kiíróknak is, a döntőbizottság sem ingyen dolgozik, a pártpénztárnokokkal meg egyszerűen nem lehetett bírni, a felét tessenek tőlük kérni.

Ha nem így alakul, nehéz lesz nem arra gondolni, hogy a NIF-nek rejtegetnivalója van. Hiszen anno a megismételt közbeszerzési eljárásban a "versenyzők" a korábbi ajánlatukra még rádobtak összesen 19 milliárdot. Akkor a kiíró helyeslőn bólogatott, a műszaki tartalom változását és az inflációt emlegette. Ha most, amikor az állam egy kivételesen jól működő hivatala felgöngyölítette az ügyet, s volt ereje bíróság előtt is megálló bizonyítékokat gyűjteni a köztudottról, ha még most sem lesznek komoly anyagi és személyi következmények, akkor ne kísérletezzünk tovább. Hívjuk vissza az oroszokat.

Figyelmébe ajánljuk