A gyér érdeklődést részben a pandémia magyarázhatja – még ha a magyarországinál jóval szigorúbb korlátozásokat a választás idejére felfüggesztették is –, részben talán az elmúlt évtizedek korrupciós botrányai miatti elkedvetlenedés. És magyarázza az államfő, Klaus Iohannis választás előtti meglepő bejelentése is, miszerint a végeredménytől – azaz a népakarattól – függetlenül az eddig kormányzó Ludovic Orbant kívánja majd megbízni kormányalakítással.
Iohannis ugyanúgy a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) érkezett, mint Orban, és a látszatra semmit sem adó nyilatkozata, amelyet a választásokat megfigyelő EBESZ sem hagyott szó nélkül, nyilván nem hatott buzdítólag: minek erőlködni, ha a győztes már megvan? A PNL híveit például biztosan nem mozgósította Iohannis: (volt) pártja vereséget szenvedett a szociáldemokratáktól mind a képviselőházi, mind a szenátusi választásokon, mindkettőn 4 százalékos különbséggel.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
