A szerk.
A szerk.
Mit vitt a Mikulás a szomszédba?
Először is negatív csúcsot: Romániában ilyen kevesen (a jogosultak 31,85 százaléka) még sohasem vettek részt parlamenti választáson 1990 óta.
MaNcs 32. évf. 50. sz. (2020-12-10)
Először is negatív csúcsot: Romániában ilyen kevesen (a jogosultak 31,85 százaléka) még sohasem vettek részt parlamenti választáson 1990 óta.
Lapzártánk kedd délutáni terminusa sajnos nem teszi lehetővé, hogy beszámoljunk a csütörtökön és pénteken esedékes uniós csúcson megszülető döntésekről, az idő kerekét előreforgatni sajnos még a Magyar Narancsnak sem áll módjában.
A magyar miniszterelnök 2020 januárjában az „igazságérzetre” hivatkozva „kritizálta” a Kúria szegregációs döntését és a börtönökben embertelen körülmények között fogvatartottaknak megítélt kártérítéseket – s indított el ezzel új típusú gyűlöletkommunikációt a társadalom egyes kisebbségi csoportjai ellen.
Egészségesebb lett-e a világ az elmúlt 30 év alatt? A Covid-járvány halálozási és megbetegedési statisztikáitól gyötörve az ember hajlamos azonnal rávágni, hogy nem, nem, egész biztosan nem. Pedig az adatok mást mutatnak.
Tavaly nyáron számolták fel az egyik legjelentősebb hazai történészműhelyt politikai, vagy ha úgy tetszik, emlékezetpolitikai okokból. De az 1956-os Intézet csak hivatalosan szűnt meg – a vezetőjét kérdeztük arról, hogyan működik tovább.
A Fidesz egyik alapítója, EP-képviselője épp azután bukott le egy brüsszeli melegszexpartin, hogy itthon a kormány felpörgette az LMBTQ-ellenes retorikát és jogalkotást.
A Ferencváros futballcsapata a Bajnokok Ligája legjobb harminckét csapata között szerepel. Orbán Viktor rendszere tíz éve direkt és bújtatott módon tíz-, de inkább százmilliárdokkal tőkésíti fel a sportágat. Nézzük, kinek és mennyi pénze hozta meg ezt a – csak magyar szemmel nézve – nagy sikert.
Tavaly még a piliscsabai campus fejlesztéséről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetése, idén decemberben viszont már üresek a Makovecz-féle komplexum helyiségei. Egy régi terv megvalósítása gyorsult fel – de vajon mi az oka e sebességnek?
A kormánymédia hevesen kritizálja a MOK-nak a járvány alatti orvosi munkát segítő etikai ajánlását, pedig az érintettek szerint azt már több helyen alkalmazni kellene. Kásler Miklós miniszter ellentétesnek tartja a hippokratészi esküvel, a MOK viszont úgy véli, nyílt kommunikáció szükséges az igazságosabb betegellátáshoz.
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
Amikor Sztupa és Troché anyagbeszerzőset játszottak, az volt ám a csuda móka!
Kilenc éve arról beszélt, hogy utolsó lemezét készítette el, azóta kettő is megjelent, a legutóbbi Gáz van, babám! címmel idén ősszel. Előtte a Demeter-látogatás miatt, pár hete pedig azért került címlapokra, mert Szörényi Levente kirohanást intézett ellene. Noha az utóbbit továbbra sem kívánja kommentálni, volt néhány megjegyzése a tárgyban. Ahogy Demeter Szilárdról is.
Ezúttal két nagyszerű zongoristát kérdeztünk Beethoven műveiről, játékáról, kompozícióinak belső világáról, hogy közelebb jussunk a mai Beethoven-képhez.
Némiképp szenzációnak számít, hogy több mint 26 év után nem is akármilyen új nagylemezzel jelentkezett a Cabaret Voltaire. Persze az is igaz, hogy a Shadow of Fear című albumot egyedül rakta össze Richard H. Kirk, hiszen az utóbbi hat évben is csak ő vitte tovább a régi nevet.
Év vége felé mindig fellendül a reissue biznisz – ezúttal a U2 kereken 20 éves albuma van soron.
Az 1990-es évek közepétől, a Moloko tagjaként való feltűnése óta követi a világ az ír dalszerző-énekesnő-performert, aki váltott kreatív partnerekkel valósítja meg mindazt, amit szárnyaló fantáziája sugall.
Egyetlen magyarként szerepelt a német Taschen kiadó tavaly megjelent albumában, amelyben a világ száz legjelentősebb grafikusának munkáit mutatják be. A jelenleg Londonban dolgozó, mindössze 25 éves művészt inspirációkról, lehetőségekről és a munkamódszeréről is kérdeztük.
Az elmúlt években a könyvpiac egyik legdinamikusabb szegmense a gyerekkönyvkiadás volt, és ez igaz mind a kínálati bőségre, mind a minőségre. Más a helyzet a gyerekmagazinok esetében.
Létezik-e színészi halhatatlanság? Nem is olyan régen ez a mély értelmű kérdés egyetlen valamirevaló színészi portréinterjúból sem hiányozhatott.
Többen a könyvbe nem mertek belekezdeni, féltek tőle.
A globális felmelegedés következtében bozóttüzek tombolnak szerte a világon, a nagyvárosokban újfajta betegség üti fel a fejét, a lakosságot evakuálni kell, ám a táborokban az életkörülmények még borzalmasabbak.
Adott egy számító, náciszimpatizáns műkereskedő, egy magának való, elvált fiatal nő, egy félárva és félvér fiatal férfi, egy épp kiégő reklámszakember, meg egy Afrikából Stockholmba csöppent maszáj harcos.
Olykor nem árt az általánosban tanultakat revideálnunk; például Kölcsey Himnusza kapcsán.
A streamelés egyik előnye, hogy ki lehet írni dolgokat a képernyőre. Most például mindig tudhatjuk, hogy épp melyik évben járunk. Ám a rendező még biztosabbra megy: ugyanezek az évszámok feltűnnek a díszletben is. Mintha ez lenne az egész előadás rendezőelve: a görcsös rettegés, nehogy a néző ne tudja követni a történetet vagy egyenesen elvesszen benne. Pedig pont ez tenne jót mindenkinek.
Januárban nevezték ki, de a közvélemény már korábban megismerte a nevét, civilként is sokszor beleállt a megosztó állami projektekről szóló vitákba. Az új pozíciója révén megnyíló lehetőségekről beszélgettünk vele.
A szülés utáni depresszió még mindig tabutémának számít Magyarországon, pedig több helyen is eredményesen foglalkoznak a gyógyításával. A betegség az édesanyák 10–15 százalékát érinti, a koronavírus okozta stressz pedig csak tovább fokozhatja a kockázatát.
Bár a Magyar Hospice Alapítvány 1991 óta működik, sokan még ma sem tudják, hogyan és mikor igényelhetik a segítségüket. Ahogy a halálról és a gyengeségről sem beszélünk. Hogy miért? Erről is kérdeztük a szakembert, aki 2003 óta az alapítvány pszichológusa.
Ha a magyarhoz hasonlóan létezne Kínai Értéktár meg Népi Kínaikum vagy Sinaeikum Bizottság, akkor annak listáján a panda minden bizonnyal megelőzné a selymet, a porcelánt, az evőpálcikát, a nagy falat, de még Mao vörös könyvét is.
Mennyire híres Észak-Koreában? Milyen trauma érte Budapesten? Mit gondol a saját halandóságáról? És miért volt ő a békéltető a Monty Pythonban? A 77 éves komikuslegendával, útifilmessel és naplóíróval telefonon beszélgettünk.
Ahogy a dalban van kis és nagy karácsony, úgy vannak kis és nagy karácsonyi filmek is.
A brazil dokumentumfilmes, Petra Costa legújabb munkája mintha figyelmeztetés volna minden lassanként populizmusba süllyedő állam számára.
Új tanár érkezik a középiskolába: Claire fiatal is, szép is, mindezeket a tulajdonságait azonban tanítványai jobban értékelik, mint pedagógustársai.