A szerk.

Módszerek

A szerk.

Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója és az FTC elnöke az egyik párttévében azon kesergett, hogy a magyar állam rossz példát mutat, amikor indok nélkül, hovatovább „jogellenesen” felbont egy szerződést, és így aztán hiába várja el állampolgáraitól a jogkövető magatartást, és ezért ő így aggódik a magyar hazáért és úgy az állam működéséért…

Mielőtt megszakadna a szív ennyi hazafiúi felelősségérzet hallatán: Kubatov nem a magánnyugdíjpénztárak ellopásáról beszélt, vagy arról, hogy a magyar állam hányszor veszített Strasbourgban és hányszor nem hajtotta végre az ítéletet, s hány milliárddal tartozik Iványi Gábornak. Hanem arról, hogy az 51 százalékban állami tulajdonban lévő Mahart Passnave Kft. kiszállt a Fradi női kézicsapatának szponzorációjából.

Kubatov a szerződésbontás után azonnal meg is találta a bűnöst, a cég vezérének, Bényi Szabolcsnak a személyében, s a Facebookon sorolta fel jellemhibáit: fogalma sincs, milyen jó hírét viszi a Fradi hazának, nincs tisztában a sport társadalmi hatásával, mit sem sejt a nemzeti érzésekről, sat., sat. A biztonság és a betűket nem annyira kedvelő sporttársak kedvéért a tanulságot is összefoglalta: „Bényi Szabolcs hátba szúrta kézilabdázóinkat.” A Mahart Duna-parti jegypénztáránál Kubatov kifakadásának másnapján meg is jelent az „El a kezekkel a Fraditól!! Bényi takarodj!” feliratú molinó. Mintha csak rendelésre moccant volna meg a IX. kerület sportszerető közönsége!

Kubatov ekkor talán még nem tudta, hogy a szponzoráció megszüntetése nem Bényi döntése volt, hanem Lázár Jánosé, hiszen az ő minisztériumához tartozik a Mahart. Akkor viszont, amikor a Hír Tv-nek nyilatkozott, már tisztában kellett ezzel lennie – ehhez képest ki se mondta Lázár nevét, csupán annyit árult el, hogy ismerik egymást „miniszter úrral”. Azóta Kubatov sem forszírozza olyan nagyon ezt a dolgot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.