A szerk.

Nem csak Amerika és az EU ellen megy - Orbán igazi ellenfele

A szerk.

Biztos, hogy ez a Barroso, hogy a görcs álljon a levelezgető kezébe... na, hogy ez nem pedoizé? Mint az a másik szőröshasú? Vagy lehet, hogy csak még nem az, de ha ír még egy levelet, az lesz, ha kettőt, konkrétan azt hozzuk majd le róla (szóljatok Pappnak!), hogy fiatalkorában fontos mellékszereplője volt a Pásztoróra a vadvirágos legelőn (eredeti címe: Schäferstündchen auf der blühenden Weide - a szerk.) c. állatos szerelmesfilmnek? Legfeljebb helyesbítünk. Vagy nem?

Hogy az Európai Bizottság elnöke ifjúkorában maoista lett volna, azt már pedzegette is valamelyik előrelátó kormánypárti tollnok, és hát, tényleg az volt (később megjavult). De a haladási irány nem csak ebből sejthető, vagy abból, hogy Pálffy István (KDNP) viccesen - a maga módján viccesen - Clintonné nagyságos asszonyként emlegeti az Egyesült Államok külügyminiszterét. A főirány logikusan adja magát: ha az unió és Amerika Orbán ellen jön, akkor Orbán is az unió ellen megy! Ha nem értik meg, hogy mi tulajdonképpen - a bankadóval például, amit átvett az egész unió! - nemhogy nem sértettünk sosem normát, de egyenesen újakat előlegeztünk meg, és ha nem ismerik el kalaplevéve, hogy Magyarországnak a legkisebb a költségvetési hiánya az egész unióban, akkor az azért van, mert az unióban nem szívelik a magyart! Hiába sajátos az észjárás és meleg a szív, és hiába védő a bástya, ha kettős a mérce!

false



De a legaggasztóbb mégis az, hogy például ezt a két, kizárólag belső, hazai fogyasztásra kiklopfolt, bepanírozott, kisütött és felszolgált hazugságot - hisz a magyar bankadónak semmi köze az unióshoz, és a 2011-es hiány azért maradt (talán) alacsony, mert Orbán elvitte a magánnyugdíjpénztárak vagyonát - lassan ők maguk is kezdik elhinni.

Orbán és társai mindeddig óvakodtak attól, hogy a magyar nacionalizmus feszülő s nagyrészt általuk felkorbácsolt indulatait az unióra fókuszálják. A nemzeti energiák nyalábjának fő célpontja mindig Orbán politikai ellenfelei voltak, a hátbaszúró-partira mindig kapható belső ellenség, akihez most lendületesen zárkózott fel az IMF. Az unió csak mandinerből kapott a pofájára. Ennek egyrészt oka lehet, hogy az uniót mégiscsak nehezebb lezsidózni: kellő művészi hitelességgel állítani azt, hogy Merkel és Sarkozy is a cionisták bábja lenne, a fantázia valódi, ihletett szárnyalását kívánja meg, az absztrakciók és a váratlan, kreatív összefüggések megteremtésének legmagasabb rendű képességét. Másrészt meg, és legyünk méltányosak, Orbán soha nem volt egyértelműen elutasító az unióval; igaz, túlzottan lelkes sem, az európai föderalizmusban például őszintén nem hitt, de az ő euroszkepszisénél jóval megátalkodottabb euroszkepszisek is bőven belül lehetnek az európai politikai illem határain. A nemzetek Európájáról szóló elképzelések ide vagy oda, a Fidesz is megszavazta a lisszaboni szerződés ratifikációját.

De nem zsidók ezek mégis?

A magyar nemzeti önelvűség mélyrétegeiben szunnyadó gondolatmeneteket és érzelmeket csekély erőfeszítéssel lehet akként módosítani, hogy azok dühe az unióra irányuljon. A mindenkori ellenség üres rubrikáit kell csak megfelelően kitölteni. Ha kell, ez a készlet mozgósítva is lesz. És nyilván el tudunk képzelni olyan országot, mely lakóinak többsége szabad akaratából, önként szigeteli el magát a Nyugattól - saját történelmi kényszerképzeteinek fogságában, a kollektív önsajnálat és önimádat mámorában, esetleg valamely más nemzet vagy kisebbség, vagy egyszerűen a másik ember fékezetlen gyűlölhetőségének élvezetétől megrészegülve; vagy önnön tudatlansága, s ebből fakadó manipulálhatósága okán. Ilyen volt például a háborúk és polgárháborúk tüzében égő Szerbia a 90-es években, ilyen lehet Belarusz vagy Ukrajna. Csakhogy Magyarországon Orbán nem nyerhet az unióval szemben. Most ő maga élezi ki: vagy ő, vagy az ország Európában.

De akkor sem az unió fogja megbuktatni Orbánt. Az ország lakóinak elsöprő többsége kényszeríti ki majd a második választást. Ha lehet, a szavazófülkékben. Ha arra már nem lesz idő, akkor az utcán. És nincs az a karhatalom, ami ezt megakadályozhatná.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.