Az egyiket Kubatov Gábor bukott kárszakértő-hallgató, a Fidesz pártigazgatója készítette Audija vagy mi a szolgálati rossebe ablakán keresztül, okostelefonjával meg a középiskolai végzettségével. A képen a Parlament látszik, előtte egy büszkén feszülő transzparens: köszöntjük a szoci hataloméhség menetét! Hogy mi ez? Esetleg a magyar törvényhozás üzenete a kétszázvalahány vagy akárhány kilométert gyalogló szerencsétleneknek, akik a 47 ezer forintos közmunkabér és egyáltalán a rohadt, lakókörnyezetükben mindent felemésztő szegénység ellen emelvén szót kerekedtek fel? Oh, persze, voltak köztük szocialista meg dékás, szolidaritásos ürgék, de komolyan, ők is szervezték az egészet. Akkor is, az orruk elé tolt köszöntő nem jelent egyebet, csupán annyit: bekaphatjátok (hiába is próbálnánk ezt szebben fogalmazni, legfeljebb az jönne ki, hogy: dögöljetek meg). Tévedés ne essék, nem a látszólagos címzettek, a szocik kaphatják be, hanem akik éhségükben pampogni merészelnek, ráadásul az utcán, amilyen pofátlanok.
Hogy nem a magyar törvényhozás üzente ezt a nyomorultaknak, csupán a Fidesz? Úgy tán még kínosabb, hisz nemcsak megalázó, de sunyi is. És akkor jön ez az izé a szolgálati kocsin, s ki is posztolja a Facebookjára, mondván: "Szerintem a nap fricskája. Hataloméhség szót először én használtam, lenyúlták, de nem érdekel", majd egy szmájli, mert biztos szereti, ha jókedv van körülötte és összenevetés. Amikor a kép készült, már a csóringerek is eltakarodtak.
Mindezt még elintézhetnék a hirtelen felkapaszkodó senkik hagyományos szociális érzéketlenségének emlegetésével, s egy-két felfuvalkodott hólyag melegebb éghajlatra terelésével, ám Kubatov művét különös fénybe vonja egy másik felvétel. A Városszíve blog fotója arról a történelmi pillanatról, amikor rendőri és kormányőri közreműködéssel szerelik fel az emlegetett molinót. Rendőr bácsi fenn a létrán a laptopjával, a fene tudja, tán beméri a helyes szélirányt, kormányőrék derűsen fraternizálnak a kiszerelő szakik darujánál, a téren forr a munka, a magyar állam várja elesettjeit. De értik ugye jól, ott a rendőrség, ott a kormányőrség: így már akkor sem csupán a Fidesz gusztustalan tréfájáról van szó, ha Orbán Viktor pártja, Zsiga képviselő és a pofátlan vagyonnyilatkozatok pártja amúgy imád állampártként viselkedni.
A harmadik képet a HVG fotósa akkor készítette, amikor megérkeztek a tüntetők a Kossuth térhez. A Parlament felől látjuk ugyanazt a transzparenst (még egyszer: Köszöntjük a szoci hataloméhség menetét!). Alatta két sorban felállított rendőrosztag néz farkasszemet a tüntetőkkel, védik a feliratot, nehogy sérüljön az üzenet.
Magyarország nem kér az elesetteiből, azt mondja nekik, coki, húzzatok el, ti nem is vagytok szegények, büdös komcsik vagytok, akik csak bajt keverni jöttetek, eluzurpálni a hatalmat. S nem lehetetlen, hogy ezt még a meszidzs kiagyalói közül is elhiszi néhány, vagy legalább abban bízik, hogy egy választásra elegendő állampolgár elhiszi. Azt tudniillik, hogy nincsenek itt szegények, nincsenek nincstelenek, csak izgága szoci felforgatók vannak, akik a hatalom megszerzése érdekében nem átallnak szegényeket hazudni Pannónia gyönyörű lankáira. A hatalom megszerzésére irányuló törekvések különben is csak nemtelen szándékokból fakadhatnak, hisz a hatalom a miénk, épp eleget vártunk rá, nyolc rettenetes évet, az "elmúltnyolcévet", most takarodjon hát mindenki a közeléből.
S itt már tényleg nem számítanak a szegények, nem számít semmi, csak a Kubatovok, Zsigák és a hasonló szerző-mozgó hadak éhsége. Az egyik szájamon kiböfögött "47 ezerből meg lehet élni", a másik kezemmel összepiszkított vagyonnyilatkozat háztartásomra gyakorolt léleknemesítő hatása számít, csak legalább négy évet kitartson, jókedvben, mókában, fotózgatva, posztolgatva.
Láttunk felvételeket arról is, hogy leszedik azt a transzparenst, hiba volt. Ott kellett volna hagyni, míg ez a rezsim uralkodik, hogy egy percre se feledje senki, hogy kik is ők és mit akarnak. De még nem késő visszarakni. Vagy csak egyszerűen egy újat írni: szegények, pusztuljatok!
