A szerk.

Nem nagy ár

A szerk.

Orbánnak megint eszébe jutott két dolog 2014-ről. Egy: a következő két évre fölfüggesztenék a politikai pártok - választási eredmények után járó - állami támogatását. Kettő: csak azok szavazhatnának, akik két (három) hónappal a választások előtt regisztrálják magukat az illetékes hivatalokban. A két ötlet megvalósítása a szabad és titkos választások, a választásra jogosult magyarországi állampolgárok alkotmányos joga elleni támadás lenne.

A Fidesz két éve a pártfinanszírozás reformját is megígérte - ne zárjuk ki a lehetőséget, hogy Orbán csupán egy olyan kiinduló pozíciót választott, amiből engedni lehet. Hiszen az ellenzéken kívül morog a teljes KDNP, a Fidesz-frakció jó része, és Lázár János (még) frakcióvezető sem változtatta meg nyilvános álláspontját, miszerint a többpárti demokrácia működtetése (így a pártoké is) pénzbe kerül. Az előzetes regisztráció sem új ötlet, tavaly már fölmerült, meg is kapta a magáét mindenkitől. Lehetséges tehát, hogy a Fidesz stratégái valóban újabb választójogi torzszülöttet készülnek bemutatni, ám az a két fenti ötlethez képest enyhébb lesz - vagyis lesz minek örülni, a kormánypárti sajtó megkönnyebbülten folytathatja a szerecsenmosdatást, és halvány remény költözhet az ellenzéki kebelekbe is.

De valami lesz, az biztos. Orbán politikájának egyetlen célja van: a következő győzelmét bármilyen eszközzel biztosítani. Minden vitatott intézkedése ezért volt, van, lesz: a vegyes rendszer fölforgatása, az egyéni mandátumok túlsúlyba kerülése, a választókörzetek brutális átrajzolása. E sorba tökéletesen illik, hogy megfosszák a pártokat a legbiztosabb legális bevételi forrásuktól. A Fidesz négy éve megfúrta az Eötvös Károly Intézet-féle, konszenzusos pártfinanszírozási reformot. Az tiszta helyzetet teremtett volna - e mostani ötlet viszont csak a pártpénzek körüli homályt növelné. És komoly kampányt (ráadásul kettőt: az előzetes regisztráció bevezetése ugyanis erre kényszerítené a pártokat) a Fideszen kívül aligha folytathatna más, hiszen elég pénze csak neki lenne: az ő tagdíjfizetői a legfegyelmezettebbek, úgy egyéni, mint, khm, társasági szinten. Az előzetes regisztráció pedig egyszerre lenne műveltségi és vagyoni cenzus, továbbá annak a taszító emberképnek a hű lenyomata, amely Magyarország népét egzisztenciális és szociális helyzete alapján osztja értékesekre és értéktelenekre.

A választási szabályok arcátlan manipulálása mögött hatalomféltés áll. A 2002-es sokk újraélésétől való félelem, amely máig a szocialista csodaszoftverekből előmászó, kannásbortól böfögő panelprolik önigazoló képzetéből táplálkozik. A vereség élménye, az attól való rettegés űzi Orbánt a demokratikus renddel szembeni újabb és újabb merényre. De nem csak a veszíteni képtelen személyiség szorongása ez. Orbán már most, regnálása félidejében is romhalmazt - szétbarmolt közjogot, tönkretett közintézményrendszert, szétvert oktatást, lenullázott gazdaságot, töméntelen adósságot, a köz- és uniós pénzek közgépes kiszipkázását, elvesztett nemzetközi reputációt - tudhat maga mögött. A fontos közhivatalok fideszesítésével ugyan fölkészült a rosszabbik eshetőségre is - de biztonságban csak a kormányfői székben érzi magát. A számonkérést csak ott kerülheti el. Ezért semmi sem drága neki, Magyarország következő két évtizede sem.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.