A szerk.

Inasok

A szerk.

Nehéz elképzelni, de megtörtént: kisebb revolúció tört ki a Fidesz hétfő délelőtti frakcióülésén. A felgerjedt honatyák az alig négy hónapos szakképzési törvény védelmében szálltak síkra, saját kormányukkal szemben! (Az új KRESZ sem tetszett nekik, de azt gyorsan rövidre zárták azzal, hogy Brüsszel erőlteti ránk: így lesz manapság a forradalomból szabadságharc.)

Pedig a nemzetgazdasági tárca csak egy kicsit akart módosítani azon az amúgy is halmozottan szerencsétlen szakképzési törvényen. Csak egy "legalább" helyett szeretett volna egy "legfeljebb" szócskát, és más lényegtelen apróságokat - kizárólag Magyarország versenyképességének izmosítása érdekében. Hogy tudniillik a szakképző intézetekben ne legalább 33 százalékban oktassanak (a régi 50 százalék helyett) közismereti tárgyakat, hanem legfeljebb 33-ban. A különbség érthető, ami legfeljebb 33, az lehet nyugodtan három is. Tehát, ha Pistike csupa nagybetűvel le tudja írni, hogy KoVÁSC, akkor dzsalhat is a gályapadra, hála annak a további módosításnak, amely már a kilencedikeseknek is lehetővé tenné az inasmunkát. Igen, pont ezzel a szóval, hogy "inas". S mindezt állítólag a Siemens, az Audi, a Mercedes és a Kinder Bueno kedvéért. Egy kereken, egy magyarán: a kormány be akarta vezetni a gyerekmunkát, de karakán képviselői megálljt kiáltottak egy emberként, azonos platformra terelve Pokornit és Hoffmannt, meg a többi ádáz ellenfelet.

Ugye, milyen szép történet ez? S még a közlekedési bírságokat is sokallották ezek a derék emberek, mi meg ezeket nevezzük szavazógépnek, Bólogató Jánosoknak?

Nos, igen. Minden okunk meg is van rá.

Mert vajon ki az a hülye, akinek csak most tűnik fel, hogy Magyarország kormánya gyakorlatilag a hatalomra kerülése óta azon mesterkedik, hogyan építsen tudásalapú társadalom helyett Little Chinát ebbe a szent Kárpát-hazába? Hogy ez eddig ne szúrjon szemet, ahhoz nyilván ott kellett ülni a parlamentben, és olyan ütemben nyomogatni a gombokat, hogy ne tűnjön fel a világon semmi. Tehát csak emlékeztetőül, mi is állt az immár a legendák ködébe vesző Széll Kálmán Tervben? "Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítjuk le. Föl kell kínálni a fiatalok és szüleik számára azt a lehetőséget, hogy választhassanak, hogy a 15. életévét betöltött fiatal folytatni kívánja-e tanulmányait, vagy inkább munkába áll." De amelyik marha kölke esetleg mégis tanulna, csak egy kevéskét, valami szakmát, az álljon inasnak. Mindezt belevették az alkotmányukba, s e nemes célt szolgálta a decemberben elfogadott új törvény is, ami 50 százalékról vitte le 33-ra a közismereti tárgyak minimumát, és szorgalmazta a minél előbbi inalást. Mindezeket ki az ördög szavazta meg, ha nem a most pampogók?

Ez természetesen költői kérdés, amit, ha mégis megválaszolunk, hajszálpontosan kijön, hogy milyen komoly és főként milyen hatásfokú ellenállásra számíthatunk nevezettektől. Legyünk nyugodtak, hamarosan teljesül az Audi és Chemical Bockwurst legszebb álma is: analfabéta szerencsétlenek sorakoznak fel a szalagok mellett.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.