A szerk.

Nemzet a nemzettől

A szerk.

Demokráciánk hétfőn fejlődésének új, magasabb röptű szakaszába lépett, midőn a kormányfő megmagyarázta, hogy bizonyos, állami és önkormányzati megrendelésekben dúskáló formák egyáltalán nem azok, aminek látszanak. A kormányfő Karácsony Gergely LMP-képviselő azonnali kérdésére válaszolt.

(És dicsérjük meg nyomban a honatya bátorságát és talpraesettségét: hogy tudniillik két év után feltette az elmúlt két év legegyszerűbb, legkézenfekvőbb kérdését. Vajon mi gátolja a többi ellenzéki képviselőt abban, hogy rászokjanak erre? Hogy arra használják a parlamentet, amire való?) A kérdés Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, a két kormányközeli férfiú életmunkásságát firtatta; s tágabb értelemben mindazt a kormányzati gyakorlatot, amit e két férfi neve fémjelez. Azt a gyakorlatot, mely szerint a közhatalmat birtokló személyekhez közel álló személyek, pártbarátok, egyéb barátok, családtagok aránytalanul nagy számban jutnak sok közpénzt involváló állami vagy önkormányzati szerződésekhez; hogy ezeket a szerződéseket nemegyszer gyanús körülmények között, akár a versenytársak kizárásával kötik; hogy az ilyen megbízásokat furcsán méretezett szabályoknak köszönhetően kapják; hogy annak az iparágnak a szabályozását, amelyben ezek a személyek tevékenykedni óhajtanak, nehezen magyarázható indokokkal alakítják.

Az alacsonyan fejlett demokráciákban mindezeket a praktikákat tagadni szokták, illetőleg a tagadást megelőzően mindent megtesznek részben azért, hogy ezek a dolgok ne derüljenek ki, részben meg hogy ne is történjenek meg. Ezeket a kezdetleges demokráciákat mi most jobbról, indexelés nélkül leelőztük, és a társadalmi szervezettség, valamint a nemzeti egyöntetűség és egylényegűség ama fázisába léptünk, amikor ezek a problémák megszűntek létezni. A kormányfő ugyanis nem cáfolt - ezt a nevetségesség kockázata nélkül aligha tehette volna meg -, hanem átértelmezett.

És tényleg! Ha a lopás, mint olyan megszűnik lopásnak lenni, ha a lopás (hűtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés stb.) tényállását, vagy - tágabb értelemben - a gazdasági jogot kiiktatjuk, majd ezek után magát a lopás szót is megfosztjuk az értelmétől, átnevezzük nemzeti tőkefelhalmozássá, akkor többé sem büntetőjogi, sem hétköznapi értelemben nem lesz lopás és korrupció. A Fidesz - az Orbán-Simicska-tandem, meg az őket kiszolgáló, s egyúttal tőlük függő parlamenti és közhatalmi masinéria - a korrupciót... nem is az, hogy elemelte a földtől, a kisszerű, pár száz milliós, de mondd, pár milliárdos csalárd szerződések szocialista mocsarából, a piti, egyéni üzletecskék őskáoszából, de a magas egekbe, a sztratoszférába röpítette, egy másik valóságba, miáltal is a jelenség szőrén-szálán eltűnt, felszívódott, értelmezhetetlenné, jelen nem lévővé vált. A Fidesz, Orbán Viktor és Simicska Lajos megszüntették a korrupciót az országban!

Orbán válaszának ez volt a leglefegyverzőbb része: az orcátlanságnak egy egészen váratlan, lenyűgöző dimenziója villant fel, s a honfikebel elragadtatottan zihált. Ehhez képest az, hogy a miniszterelnök még nemzeti tőkésnek is nevezte a Simicska-birodalom személyi állományát, egyszerre alázva le a nemzet és a tőkés fogalmát, már igazán szóra sem érdemes. Hogy az állam hájából szalonnázó Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt lenne a nagytőkés, az állapotleírásnak bizonyára megteszi, de a szó történeti konnotációjából - miszerint tőkés alatt hagyományosan mégiscsak a maga erejéből és a szabad piacgazdaságban vállalkozó, majd meggazdagodó illetőt értenénk - bizonyosan bohóctréfát csinál. Aminthogy azt sem lesz könnyű jó eszünkben tartani, hogy ezentúl Simicska és Nyerges maga a nemzet, és ami jó nekik, az a jó a nemzetnek és nem más. Pedig az ekvivalencia logikája nem bonyolult: ha valaki a nemzetet lopja meg, csak akkor nem lehet tolvaj, ha ő maga a nemzet - hisz a nemzet nem lophat a nemzettől: ez fogalmi képtelenség lenne. Ezért is futott ki Orbán mondandója mintegy természetes módon a labancozásra. Sírnivalóan közhelyes kifutás - ha bejön neki, meg is érdemeljük.

(A válasznak volt amúgy még egy érdekes dimenziója, eszerint az oligarcha olyan valaki, aki a gazdasági hatalmát felhasználva politikai hatalomra tör, vagyis pénzért vesz mondjuk miniszterelnökséget. Ezzel szemben nálunk a politikai hatalmat nem az oligarchák gyakorolják - akik ennélfogva nem is oligarchák -, hanem a politikusok. Vagyis: ő. Vagyis: ő és nem Simicska a főnök. The Simicska situation is under control. Sokakat birizgált eddig, hogy most a Közgépnek van kormánya, vagy a kormánynak Közgépe - nem mintha erre most megbízható feleletet kaptunk volna, de annyi bizonnyal kiderült a kormányfői definíciós ingerből, hogy a kérdés nem légből kapott.)

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.