Ha nincs az a foghegyről odavetett, impertinens mondat, miszerint "Ami jár, az jár, ami nem jár, az nem jár". Hogy speciel Magyarország iskolai lopás miatt megbukott államfőjének, Schmitt Pálnak mi is jár valójában, arra lenne néhány nyomdafestéket aligha tűrő ötletünk.
Ám ez a mondat hozzásegít ahhoz, hogy némileg alaposabban is szemügyre vegyük ezt a cifrának vagy bonyolultnak távolról sem nevezhető esetet. Mert ez a mondat nem egy embert mutat be, hiszen azt az embert már ismerjük, mint a rossz pénzt, hanem egy szellemet idéz meg, kirajzol egy tempót, tolvajtempót; s azok szellemét idézi, akiknek Schmitt az egyik emblematikus alakja, kirakatbabája volt, s főként azét, aki oda rakta, ahol volt, Magyarország legelejére, föl a Várba, mindenki fölé. Azét, akinek Schmitt Pál volt a megfelelő ember: aki nem kér, csak viszi a járandóságát. Aki nem szolgálni szegődött, hanem jött a jussáért. Aki nem akadékoskodik, csak elsején odafárad a kasszához.
Mint azt a teljes magyar sajtó már megírta, Schmitt Pálnak ugyan nincs vagyonnyilatkozata, de van jelentős forint- és devizabetétje, van három, egyenként 300 négyzetméter körüli budai villája, sajna momentán nem beköltözhető állapotban: bérlők lábatlankodnak benne, vagy mi a rák van velük. Schmitt ezért még elidőzne kicsinyt a Béla király úti rezidencián, míg az állam nem költözteti méltó helyre, mert "ami jár, az jár".
Igen, jár. A 2012. január elsején életbe léptetett törvénymódosítás szerint annak ellenére is jár neki sok minden, hogy nem töltötte ki az idejét, sőt, kimondottan önhibájából kényszerült eltakarodni, lám, nem is olyan messzire, hisz máris itt van megint, s kéri a részét. S ezen újsütetű törvény szerint jár is neki például másfél milliós illetmény, titkárság, kocsi stb. A rendelkezés, ami mindezt biztosítja neki, voltaképpen jogos és logikus: egy ország, ha bevégezte teendőit, ne lökje szemétdombra első szolgáját, sőt jutalmazza meg illőn. Ki vitatná el Göncz Árpád érdemeit, vagy ki szólt akár egy rossz szót is Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak a szolgálati idejük után juttatott lakás miatt?
De Schmitt Pált nem lehet ezekkel az emberekkel egy napon sem említeni. Viszont a kiállítóinak sikerült még időben megbuherálni a törvényt, így neki jár, ami jár. Vigye csak! Vigye a negyediket is a három budai villája mellé. S ne legyen kétségünk, viszi is, hisz' azért jött. Ő ugyan nem fogja azt mondani, hogy nem, elég volt, vagyonos ember vagyok, nekem már nincsen szükségem erre, biztos lesz jobb helye is az erre elköltendő közpénznek. Azt meg pláne nem fogja mondani, hogy nem kérem, mert nem érdemlem meg, mert meg sem szolgáltam, nem kérem, mert éppenséggel szégyent hoztam a hivatalomra, a hazámra, szegény népem fejére. Schmitt Pál csak annyit mond: ami jár, az jár. Ezt tanulta a gazdáitól. Ezt mondja, mert mást nem is tud, hiszen az egész csonka elnöksége alatt s az elnökségéhez vezető úton végig azt csinálta, amiről úgy tartotta, hogy Orbán Viktornak tetszik.
Végül persze lehet nyugodtan Schmitt Pálnak akár négy budai villája is, igazi helyét egyikben sem találhatja meg, lévén neki már a legfelsőbb szervek egy ideje kijelölték a végső lakóhelyét.
Jelesül a történelem szemétdombján. Mert ami jár, az jár.
