A szerk.

Orbán európai végjátéka

A szerk.

Az Európai Tanács, az uniós tagállamok állam- és kormányfői a múlt csütörtökön egyhangú döntéssel módosították az EU költségvetését, és 50 milliárd euró támogatást szavaztak meg Ukrajnának a következő négy évre.

A magyar miniszterelnök, aki ezt a döntést tavaly decemberben még megakadályozta, és azóta is ellene lépett fel, az eredményhirdetés után pár órával azt állította videoüzenetében, hogy elértük, sőt kiharcoltuk a céljainkat, amennyiben a) „kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását”, és b) garanciát kaptunk arra, hogy nem a Magyarországnak járó pénzt adják oda Ukrajnának.

Ez nagyon jó üzenet, és ezt a lehető legkomolyabban mondjuk. A történtekből ennél többet nem lehetett kihozni, legalábbis nyilvánvalóan hamis állítások megfogalmazása, majd a rákövetkező azonnali lebukás nélkül. (Ez a feladat Orbán Balázsnak jutott, de hát neki úgyis mindegy.)

Az első állítás szó szerinti értelemben megfelel a valóságnak, és hazugságot csak annyiban tartalmaz, amennyiben nem bontja ki az igazság részleteit. Mely részletek a következők. A Tanács által elfogadott dokumentum, az ún. Következtetések szerint az Ukrajnának részben hosszú lejáratú hitelként (33 milliárd), részben segélyként (17 milliárd) folyósítandó uniós támogatásról, az uniós madárnyelven Ukrajna-eszköznek nevezett alap felhasználásáról a Tanács évente vitát tart majd, „azzal a céllal, hogy iránymutatást nyújtson”, és „amennyiben szükséges”, két év múlva felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be a felülvizsgálatra vonatkozó javaslatot. A dokumentum azt is leszögezi, hogy a kifizetések felfüggesztése a Tanácsban minősített többséghez kötött.

Erre rá lehet éppen fogni, hogy „ellenőrző mechanizmus”, viszont semmi köze nincs Orbán Viktor utolsó, általa nyilvánosan ismertetett álláspontjához, mely szerint „Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie.” Ez a mondás egy nappal az ET-ülés előtt jelent meg a Le Point c. francia hetilapban, és semmi okunk azt feltételezni, hogy Orbán egy nappal később más pozícióban fogott volna tárgyalóasztalt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.