A szerk.

Rájár a rúd Lölőre

A szerk.

Bántják a Lölőt. Szegény Lölő, mi lesz vele? Először az ősi fészekben, Tusványoson ment neki a jó nevű pártoperatőr, Pesty László, hogy a Lölő-jelenség erre meg arra, hogy micsoda egy fertelem az már, „lopunk, csalunk, zsarolunk, hazudunk”.

Ezen még szépített valamit, hogy számos magyarázkodásai során nevezett azt találta mondani, hogy szerinte Szíjj László a Lölő – de ezt valószínűleg még Lölő sem hitte el, Szíjj meg még annyira sem. Aztán valamelyik keresztény legényegylet táborozásán valamelyik legény szegezte neki Gulyás Gergely miniszterelnöki miniszternek a Lölő bűneit. Vagyis így maradt meg a Lölőt érő későbbi pergőtűzben. De mi adjuk meg a bátorságnak, ami jár neki. Tóth Bálint pontosan azt mondta a reformátusok zánkai táborának Csillagpont Fesztiválján, hogy „követelem a magyar keresztény ifjúság nevében, hogy tűnjön el Orbán Viktor és a sleppje a politikából”, illetve még azt is, hogy „Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonának gyarapítása bűn” (kiemelés tőlünk). Erre mondta azt nagy okosan Gulyás – aki abban az életszakaszában még nem tudta értelmezni Pesty szavait, de Tóthét simán –, hogy akkor lenne jó világ, ha térdig járnánk a Mészáros Lőrincekben, s lenne belőlük vagy harminc-negyven darab. Erre most, hogy Németh Dániel fotósorozatának sokkoló hatása alatt az összes magyar bulvárlap összes Riviérán nyaraló szemfüles munkáslevelezője telefonos fotókat készít a Lölő legújabb jachtjáról, szóval erre most nekimegy Gulyás is, és azt mondja, hogy „kisebb hajó, nagyobb szerénység” szükségeltetne ezekben a nehéz, válságos időkben, amikor összetartania kéne a magyarnak. Na jó, de ennyire összetartani? Hogy férne már el negyven Lölő, negyven Andi, negyven pereputty és negyven retyerutya egy kisebb hajón?

Száz szónak is egy a vége, rájár a rúd Lölőre. Ha ez így folytatódik, még a Hír Tv fenevadai is kikezdik. Az meg tényleg több lenne a soknál. Hisz már most megsajnáltuk. Áll szegény a parton a baszom nagy jachtja mellett keserves pofával, áll a legszebb nyári gatyájában, valami világmárka feliratú trikóban, lábán papucs vagy szandál, Andi motoz a háttérben, ő meg néz valahová a semmibe. Hátha ott van, vagy onnan jön elő a Viktor, és megmagyarázza, hogy miért. Hogy miért pont őt? Miért bántják, hisz ő nem csinált semmit, semmi mást, mint amit szokott! Most az a baj, hogy egy számmal nagyobb jachtot vett fel, mint legutóbb? Vagy mi? Miért, Viktor? Miért bántotok? Nem emlékszel, hogy én mindig megvédtelek, amikor a többi gyerek meg akart verni a sok szemétkedésedért? Viktor…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.