A szerk.

Diktátorbál a Várban

A szerk.

Az sajnos semmilyen szinten nem igaz, hogy Türkmenisztán, esetleg Azerbajdzsán, netán Üzbegisztán fogja megoldani bármilyen szinten Magyarország gázellátását a következő években, amint azt Szijjártó Péter a hét elején, az augusztus 20-i mámoros „diplomáciai nagyüzem” után kilátásba helyezte.

Türkmenisztánnak történetesen tényleg sok gáza van a földben, a gond ott kezdődik, hogy inkább Kínának adja el, amerre van cső is (mindjárt három), viszont Magyarország (és Európa) felé meg nincs cső, és nem is tűnik nagyon valószínűnek, hogy lesz. (A türkmén gázt szállító csövet a Kaszpi-tenger keleti partjáról kéne elvezetni először is a nyugatira, ami szárazföldön kissé problematikusnak tűnik, mert útba esne Oroszország, a Kaszpi-tenger fenekén meg nagyon sokba kerülne.) Türkmenisztánon kívül nem fogunk még komolyan vehető mennyiségű gázt vételezni Üzbegisztánból (gázuk nekik is van, de sajnos annyira leharcolták a saját feldolgozóiparukat, hogy az idén már konkrétan Oroszországból importáltak), Azerbajdzsánból (ők ugye petróleumban erősek), Kirgizisztánból és az Oroszországi Föderáció Tatár Köztársaságából sem, az utóbbiban konkrétan nincs is gáz. Sokszor még a rezsóban sem. De ha még igaz lenne is, amit Szijjártó állít, és ha máshogy nem, ő személyesen nejlonzacskóban hoz 100 vagy 200 millió köbméter gázt Azerbajdzsánból vagy Türkmenisztánból – az a 100 millió ugyan mit számítana hazánk durván 9–10 milliárd köbméternyi fogyasztásához képest? Az sem igaz, hogy ha netán mégis­csak valahogy megkeletkezne az a cső, akkor Magyarország majd halálra keresi magát az Európába irányuló tranziton, Európa ugyanis épp jön lefele a gázról, és tényleg nincs szüksége a türkmén gázra. Különösen nem a nejlonszatyorból árultra.

Ennyit a hétvégi államfői reálpolitikai dimenzióról. Ja, a világ már csak olyan, hogy néha muszáj kétes erkölcsiségű döntéseket hozni, és a köz java a legmagasabb szintű morális áldozatvállalást épp a legmagasabb vezetőktől követeli meg, és demokratikus államvezetők is kénytelenek bizniszelni a legsötétebb diktatúrákkal, bla, bla, bla. De miféle államrezon rejtőzhet a miniszterelnöki irodában tartott augusztusi Halloween-parti vendéglistája mögött?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.