A szerk.

Sármagyar

A szerk.

Ideidézünk két szellemet.

Az egyik ilyet szól: „Az egyetem minden támogatást megadott neki, de ezzel a lehetőséggel ő nem tudott élni. Úgy távozott az egyetemről, mint aki képtelen az elvárt teljesítményeket elérni.” A másik meg ilyet: „Hát, én ezt ellenzem. Hát, egy analfabéta, ho’ lehet miniszterelnök. Hát, az a helyzet, hogy hát, ez az egész, őneki ez a feltörekvése nagy csalás, ez nem lehetett volna főpolgármester soha az életbe’. Ő már a XIV. kerületben is bukófélen volt, hogy tudták megválasztani polgármesternek vagy főpolgármesternek? Hát, az a másik főpolgármester, má’ nem jut eszembe a neve, az sokkal (a „riporter” közbeszól: Tarlós István), az sokkal okosabb, szolidabb, műveltebb ember, ez meg egy nyelvet se tud beszélni. Most is a tévébe’ mutatták meg a rádióba, hogy volt valami fordításai, valami izével beszélt, koreaival.”

Első blikkre könnyen meg lehet különböztetni a Fidesz úgynevezett szellemi holdudvarának e két közlését: az egyik felülről jött, a másik alulról. De az első blikkre meghozott ítéletek veszélyesek, könnyen felülhet az ember mindenféle csalfa látszatoknak.

Az első idézet Lánczi Andrástól, Magyarország egyik csúcsegyetemének rektorától, a Konzervatív kiáltvány c. 2002-ben publikált döntő jelentőségű mű szerzőjétől vétetett. A második egy épp látványosan gazt kaszálgató – az Origo nevű szennylap tájékoztatása szerint nyírtassi illetőségű (ettől persze még lehet valóban nyírtassi) – polgártársunktól. Az orgánum a nevét is közreadta, de mi inkább védenénk a személyiségi jogait, mert a mi történetünk szempontjából a személye és a neve irreleváns, hiszen a vak is látja már az első gesztusánál, hogy felültették szegény párát. Lement a pártharsona „Karácsony falujába” és összefogdosott két-három sorsüldözöttet, aki valami könnyen azonosítható megfelelési kényszerből hajlandó volt a kedvükért nevetségessé tenni önmagát. Lánczi sem nagyon járt másképpen: a kiállása után a felhozott események idején ugyancsak a Közgáz oktatójaként szorgoskodó Török Gábor ugyanis emlékeztette rá, hogy Karácsony Gergely egyetemi működése idején még igen jó véleménnyel volt a nevezett teljesítményéről. „Lánczi András minden alkalommal korrekt módon kiemelte Gergő szerepét abban, hogy az országban a Corvinus lett a legerősebb a politikatudományi képzés módszertani megalapozottságában” – így Török.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.