A szerk.

Satuban

A szerk.

Szeptember 1., a magyar határzár bevezetése előtt napokig nyomta azt a propagandamédia, hogy a járvány újabb hullámának az oka az, hogy a koronavírust külföldről behurcolják Magyarországra a szeleburdi nyaralók.

A jelet erre a NER szuverénjének egyik pénteki rádiószózata adta meg, és ahogyan ez ilyenkor lenni szokott errefelé, utána senki nem akart kimaradni a kórusból, akinek ambíciója, hogy számítson valamit a rendszerben. A fővárosi orvosegyetem rektora például a hazai „második hullámért” konkrétan a Horvátországból hazatérőket tette felelőssé.

Szeptember 1-jétől tehát Magyarország lezárta a határait, mert az uralkodó szerint most még meg tudjuk fékezni „az ajtónkon kopogtató” második hullámot. A gond csak az, hogy a vírus mindvégig itt volt; a járványt nem „legyőztük”, hanem, igen helyesen, elbújtunk és bezárkóztunk előle. Nemcsak Magyarországon történt ez, a világon mindenhol ezzel próbálkoztak a józanabbak. És mindenki tisztában volt azzal is, hogy a nyitásnak ára lesz, legföljebb az volt a kérdés, mekkora. A járványügyi szigor májusi enyhítése óta szerte Európából folyamatosan érkeztek a hírek újabb és újabb gócpontok kialakulásáról. A tavaszi hullámot sikeresen átvészelő Horvátországban például a nyári berobbanás igazoltan egy ott rendezett nemzetközi sporteseményhez kapcsolódik – mindezt azért sem árt felidézni, mert a magyar kormány éppen a látvány- és tömegsportnak tesz gesztusokat a satuszigor közepette is.

A tömött hazai strandfürdők és vízpartok, a népszerű kirándulóhelyek hétvégi zsúfoltsága, az engedélyezett iskolai gólyatáborok, a nézőkkel megrendezett sportesemények után senki egy pillanatig nem gondolhatta komolyan, hogy a nyitást meg lehet úszni szárazon. Még „behurcolás” sem kellett hozzá. A kormányt is tájékoztató járványügyi matematikuscsapat vezetője, Röst Gergely azt állítja, hogy a „behurcolt” esetek aránya a 10 százalékot sem éri el, vagyis a fertőzés immár mindenki számára nyilvánvaló újbóli terjedését nem lehet megakasztani határzárral.

Valójában ugyanott tartunk, mint tavasszal. Átgondolt és összetett járványügyi intézkedéscsomag híján megint fantomokat gyárt a kormány, hogy aztán harcolhasson ellenük, és mellébeszél. A minél nagyobb számú tesztelés és gondos kontaktuskövetés helyett ezúttal a „behurcolás” ellen küzd Orbán Viktor.

És ennek szellemében hoz infantilis döntéseket. A kormány szeptember 1-jétől lezárta a külföldiek elől a határokat, beutazni csak bizonyos feltételek mellett lehet (a foci­drukkerség sokat nyom a latban), a szeptember 1. után hazaérkező magyar állampolgárok pedig kötelesek elviselni a határon az egészségügyi vizsgálatot, majd két hét karanténba vonulni, ahonnan idő előtt csak két darab negatív és költséges teszttel szabadulhatnak. Magyarországon kívül a világ minden országa vörös zóna lett.

De a java csak most jön.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök rájött a megoldásra. Medve, én rajta vagyok a halállistádon? Rajta vagy, nyuszika. És Viktor, nem húznál le minket róla? Lehúzlak én, prosím pěkně! Aztán le lettek húzva a lengyelek meg a szlovákok is. Ők is jöhetnek, ha van érvényes szállodai foglalásuk Magyarországon, és öt napnál nem régebbi negatív tesztjük. Így döntött a regionális nüanszokra hiperérzékeny hotelportás! (A múlt pénteki bejelentéskor még arról is szó volt, hogy csak magyarországi laborok eredményeit fogadják el a hatóságok.) Hogy a káosz nagyobb legyen, Orbán engedélyezte azt is, hogy a Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából hazatérő magyaroknak egyetlen negatív teszt is elég legyen a karantén feloldásához. Aki Olaszországból vagy Horvátországból érkezik, az meg szívjon a két teszttel (vagy a két hét karanténnal). Hisz a horvát vírus minimum kétszer olyan veszélyes, mint a lengyel, ez teljesen nyilvánvaló.

Ez az abszurd eset is pontosan mutatja, hogy valójában mennyire van át- és komolyan gondolva a határzárasdi. Viszont annak a látszatát kelti, hogy elrendelője mindennel tisztában van és határozottan cselekszik minden körülmények között. De Orbán megint Magyarországot állítja ezzel pellengérre. A magyar határzár miatt ugyanis két uniós biztos is (a belügyi és az igazságügyi) levelet küldött az Orbán-kormánynak, és arra figyelmeztették a kormányt, hogy az uniós szabályok értelmében a korlátozó intézkedéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Márpedig Magyarország állampolgárság szerint diszkriminál. A Bizottság pedig, ha szükségét látja, kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarországgal szemben. Orbán nyilván úgy van vele, hogy eggyel több vagy kevesebb már nem számít.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.