A Hír Tv úgyszólván extatikus hangnemben adott élő tudósítást az aznapi tömegmegmozdulásról, a színhely az Oktogon volt. Az éppenséggel nem hangzott el, hogy a November 7. téri felkelőcsoporthoz e pillanatokban csatlakozik a több ezer Kossuth téri srác, de egyrészt majdnem, másrészt pedig a kamera rezzenéstelenül közvetítette azt is, amikor az ifjú riporter mögött egy fiúcska levetette a pólóját, és félmeztelenül táncikálni kezdett a kezében egy kartonpapírral, amire az volt írva eléggé nagy betűkkel, hogy GECI. Simicska Lajos úgy megbrendelte Orbán Viktort, hogy nincs az a marketinges, aki le tudná mosni róla! Még egyszer: a Hír Tv adásáról beszélünk. A kígyó a saját farkába harapott.
A Simicska-tv nem sokkal ez előtt vagy ez után a következőkről számolt be. Szávay István, a Jobbik képviselője sajtótájékoztatót tartott, ezen azt közölte, hogy a párt képviselőcsoportja az utolsó emberig aláírja azt az LMP által kezdeményezett, majd az összes baloldali ellenzéki parlamenti képviselő által a nevükre vett alkotmánybírósági beadványt, amely a testülettől a lex CEU utólagos normakontrollját kéri. Nem Sorost védjük, hanem a demokráciát! – hordozta körbe elszánt tekintetét Szávay: tudják, a péniszpumpás csávó, avagy Szávay „Pistának Jó Lesz” Pista képviselő úr!
Ezenkívül aznapi hír volt az is, hogy Sólyom László exállamfő és ex-alkotmánybírósági elnök a konzervatív fejek baráti ülésén néhány keresetlen mondatban pontos és indulatos indoklását adta a lex CEU – amúgy laikusok előtt is nyilvánvaló – alkotmányellenességének. Ezzel egyrészt Ádert is kiírta a rendes emberek könyvéből (ha még valaki reménykedett volna abban, hogy ő lehet a jó fideszes), másrészről a Fidesz-szavazó, konzervatív, keresztény értelmiségi elvtársak előtt is megmutatta, hogy ezt már nekik sem kötelező lenyelniük, vagy inkább szabad, sőt tanácsos nem lenyelniük. És nem is nyelik: hogy Sólyom kiállása ebben szerepet játszik-e vagy sem, ki tudja, de azóta valóságos lavinája indult el a keresztény, konzervatív, Fidesz-szavazó értelmiségiek felszólamlásainak: a lex CEU már tényleg több a soknál!
Ezt azért meséltük el, mert a 2010-es antidemokratikus visszarendeződéshez, Orbán kétharmadához úgy Simicska, mint Sólyom, s a tiszteletre méltó jobboldali, konzervatív értelmiségiek, a „penészes koponyák” is hozzátették a magukét, de a maga módján, reménybeli csendestársként és politikai éceszgéberként a Jobbik is. És ez a masszív jobboldali falanx az első ciklusban, a 2014-es választásig nem is ment ki Orbán mögül – nyilvánosan biztosan nem. Simicska hozta a pénzt és tényezett a médiában, a jobboldali értelmiség pedig, hát, a picsa tudja, mit csinált, de így vagy úgy, ezért vagy azért – szívbéli vagy intellektuális meggyőződésből, személyes előnyökért, a közösséghez tartozás élményéért, gyávaságból – óvakodott attól, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is a tudatába engedjen bármilyen, a rezsim valódi természetéről árulkodó információt. A Jobbik meg irigykedve nézte, hogy a legjobb ötleteiket lenyúlja a kormánypárt; ha kellett, velük szavazott, s titokban a koalícióról álmodott.
Ma se Simicska, se Sólyom, se Jobbik; és a penészes koponyák is a kijáratnál tülekednek. Lopva arrafelé pillantgatnak az egyházak is. Mi marad ezek után Orbánnak – azok után, hogy évtizedekig építgetett, a teljes jobboldali spektrumra kiterjedő hátországa lassan leolvad –, ráadásul a legrosszabb pillanatban, akkor, amikor a demonstrációk tömegekkel kezdik elhitetni azt, hogy az ellenállás nem céltalan, s hogy nincs egyedül az, aki a pokolra kívánja a NER-t?
Erről őtőle magától tájékozódhatunk hétvégi interjúiból: és nem csak az erőszakkal fenyegetésre gondolhatunk, a viszkető keresztényi tenyérre, aminek az ad baljós hangsúlyt, hogy jól szervezett, s erősen a párt magánhadseregének tűnő verőemberek többször segítették már ki a Fideszt apróbb-cseprőbb nehézségeiből. Szellemi, intellektuális munícióként Orbán Viktor kormányzásának egyetlen jószága a modern kori összeesküvés-elméletek alfa verziója lett. A globális pénzügyi manipulációkon észvesztő vagyonra szert tett mágnás fizetett ügynökeinek többezres hálózatán keresztül, valamint a hazai és nemzetközi baloldal hálózatán keresztül az „idegen népelemek” betelepítését forszírozza (sőt egyenesen „részleges lakosságcserét”), hogy ezzel aláássa Magyarország és az európai országok „keresztény, kulturális” identitását. Ennek a láthatatlan hálózatnak a része a CEU is.
Bár a zsidó szó természetesen egyszer sem hangzik el – minek is hangzott volna el, hiszen mindenki érti –, ez a story line egy az egyben a Cion bölcseinek jegyzőkönyveinek, a cári Ohrana által kompilált és terjesztett gyilkos pamfletnek a fő története. S ahogy a 20. századi népi antiszemitizmus alapműve a titkos ellenséggel esedékes végső leszámolást vetítette előre, úgy készül most a „döntő ütközetre” Orbán Viktor az Európai Unióval szemben.
Nincs még egy vezető politikusa Európának, aki idáig süllyedt volna – nemhogy olyan, aki „kereszténydemokratának” mondaná magát. És mindinkább magára marad Magyarországon is. Javíthatatlan bűntársain kívül új politikai szövetségesként csak a Jobbikról leszakadó, manifeszt nácikra számíthat. Ez jó hír akkor is, ha a szégyen még a bukása után is sokáig velünk marad majd.
