A szerk.

Sorosozás

A szerk.

Hétfőn parlamenti felszólalásában Magyarország új propagandaminisztere, Rogán Antal újra feltalálta a kétpólusú világrendet.

Annyit variált csak az egykori képleten, hogy immár nem az Egyesült Államok és a Szovjet­unió állnak szemben egymással a világon, hanem Orbán Viktor és Soros György. Rogán szerint két álláspont ütközik manapság a menekültkrízis tekintetében, az egyik Orbáné, aki szerint a külső határokat meg kell védeni, a másik Sorosé, aki szerint a bevándorlást szabaddá kéne tenni. Ezen, első látásra kicsinyt leegyszerűsítettnek tűnő világkép szerint még Angela Merkel is Soros kottájából játszik. S nem csak Merkel, hiszen Soros személyében Amerika megtestesítője is, azé az Amerikáé, amely többedszerre vágta a minap az Orbán-kormányzat szemébe annak disznóságait. Ám Amerika messze van, s túl nagy is, meg nem is elég konkrét ahhoz, hogy jó legyen ellenségképnek – erre is kapóra jön tehát Soros, aki a maga összes közszájon forgó ismérvével, tulajdonságával, de már a hírével is maga a megtestesült konkrétum. Az ismerős ellenség. Az ősi.

Lehet minderre legyinteni, egy propagandaminiszter azért kapja a fizetését, hogy hülyeségeket beszéljen, és kábítsa azokat, akik fogékonyságot mutatnak ezek befogadására. Persze még így is erős kezdés egy újonctól, hogy a főnökét mindjárt ráereszti a magyar szélsőjobboldali mitológia Luciferére. Innen hova az istenbe lehet emelni a tétet? Oké, a harcos ma megküzd Luciferrel, a jövő hétre vagy decemberre le is győzi – de a propagandafelelősnek utána is be kell menni dolgozni. Ki lesz az új ellenség? Azt mégsem lehet majd mondani, hogy Lucifer kipipálva, jöjjön a hozzá képest azért mégiscsak NB III-as Simicska! De ez legyen Rogán baja.

false

Az ország nagyobb baja ennek a kurucinfótól többedszerre is kikölcsönzött – ám a Fidesz környékén korábban is nagy becsben tartott – sorosozás másik aspektusával van, amihez viszont kell egy pillantást vetni az előzményekre is. S itt nem feltétlenül a Rogánt minapi felszólalásában előző Kósa Lajosra gondolunk, aki tárgyszerűen ki is tért a Merkel–Soros-tengelyre, hisz ő is csak következmény. Az alapvetést maga Orbán Viktor tette meg pénteki rádióműsorában, amikor semmi perc alatt kapaszkodott fel a Szaniszló legmagasabb – sokak által megmászhatatlannak tartott – csúcsára. Azt fejtegette, hogy a menekülteket segítő civilek valójában akaratlanul is embercsem­pészek, az embercsempészet előremozdítói.
S mivel őket köztudomásúan Soros pénzeli, a képlet világos: az agg karvalytőkés mozgatja
a szálakat, mint minden egyéb esetben is, beleértve az általános felmelegedést éppúgy, mint a felszökő kolbászárakat, illetve a magyar futball várható újabb kudarcait.

Ilyenkor – amikor tudniillik Orbán előhoz valamit a Jobbik legszélének szerszámoskamrájából – azt szokás mondani, hogy nem akar ő rosszat, a célja csupán a szélsőséges szavazók átcsábítása! De érdeklik is Orbánt a szavazók, egy ilyen választási törvénnyel meg az évek múlva esedékes választásokkal? A kamra pedig már régóta az övé. Igen, használt szerszámokat vásárolt bele, viseltesek, itt-ott csorbák, de attól még mind az övé.

false

Hiszen a sorosozás nagyon is kötött műfaj. Szigorú balladai szabályrendszer szerint épül fel, megvannak a kötelező elemei. Hogy ebben a pillanatban ezeket az elemeket még beszállítók – a Fidesz értelmiségi holdudvaroncai – teszik a közösbe? Nos, ezzel jobb, ha nem áltatja magát senki, a mondott udvar ugyanis csak azt igyekszik megfejteni napi szinten, amit elé raknak, kiókumlálni, hogy abból mi következik délutánra, holnapra, a jövő hétre nézvést. Tessék belepillantani a Magyar Időkbe, épp ráerősítenek kicsinyt a sorosozásra, ami ebben az aspektusban már távolról sem a gigászok harcáról szól, hanem arról, amit az a szerencsétlen osztrák képviselő asszony kihüvelyezett magának belőle: hurrá, szabad végre a zsidózás! Lám, a közös gondolkodás része lett, napi társadalmi kommunikáció miniszterelnöki szinten is gyakorolt eleme. A felszabadult nekibuzdulásnak persze az lett a következménye, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt simán kivetette soraiból a magáról nem annyira, mint inkább a lakókörnyezetéről megfeledkező képviselőjét. De hát az a Bécsi út túlsó végén történt.

A független magyar bíróság a múlt hónap közepén bocsánatkérésre kötelezte a Fideszt, mondván, szóvivőjük, „dr. Hoppál Péter 2013. augusztus 17-én tartott sajtótájékoztatóján valótlanul állította, hogy a Helsinki Bizottság azért kap támogatást a Soros György személyéhez köthető szervezetektől, hogy cserébe Magyarországot, a Fideszt, illetve a magyar kormányt lejárassa”. De Orbán nemzetközi léptékűnek szánt, ám ezzel tökéletesen egybevágó, hasonlóan provinciális és rosszindulatú nyilvános közlése után ez már tagadhatatlanul másképpen van. Majd őt is bocsánatkérésre kötelezi a magyar bíróság? Szépen vagyunk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.