A szerk.

Rettegésben

A szerk.

Amikor Budapestről eltűntek a menekültek, hirtelen előkerültek a hátrahagyott bicskáik, húsvágó bárdjaik, cipővel együtt elhajigált kétszáz eurósaik, s ami még ezeknél is szörnyűbb, a tömegével kihajított mobiltelefonjaik, amelyeken súlyos, egyértelműen terrorizmusra utaló felvételek voltak felfoghatatlan mennyiségben, illetve – még kimondani is szörnyű – pornó! Kell-e ezeknél ékesszólóbb bizonyíték arra, hogy terroristák lepték el a magyar földet, és jó lesz résen lenni?

Nem kell, nem azért, mert nincs is, hanem azért, mert ezek sem bizonyítanak semmit. Persze a mai Magyarországon nem is kell semmit bizonyítani, elég (=kötelező) nagyon sokat ismételgetni ugyanazt. Hol vagyunk már attól, hogy nem veheted el, rohadék, a magyar emberek munkáját… Megugrott a tét: már a bőrünkre megy a játék. Persze nem kellenek ehhez se menekültek, se terroristák, Orbán mindig ezt csinálja, folyamatosan emeli a tétet.

Tízezer forintos órabérért húzzák a kerítést az ország köré, mi másból, mint közpénzből (más kérdés persze, hogy maguk a szakik mennyit látnak belőle). Mert kell a kerítés, hogy megvédjen az életünkre törő terroristáktól. Mert kell Orbán, hogy megvédjen az életünkre törő terroristáktól. Mindeközben az összes menekült felül szépen a magyar állam által üzemeltetett charterre vagy bemászik ötvenedmagával az embercsempész dobozos kisteherautójába, s azon van, hogy minél gyorsabban elérje Európát.

Kedden az index.hu előhalászott egy TEK-es tanulmányt, mely szerint a menekültek közel sem jelentenek akkora terrorveszélyt, mint amit a kormány állít felőlük. Ne feledjük, maga Orbán Viktor susogta bele a rádió mikrofonjába, hogy terroristát fogtak a határon. Órákon belül derült ki utána, hogy szó sincs ilyesmiről. Az állítás egyszerűen hamis. De félni kell. Muszáj. Ha nincs rettegésben tartva az ország, nincs Orbán Viktor sem. Mert abban a pillanatban, amint alábbhagy a nagy együttes reszketés, vége. Lehull a krízisre rápakolt, ráfestett összes hamis réteg, s marad, ami van: Európa küzd a menekültválsággal, speciel Magyarország nélkül. Kivált Orbán Viktor nélkül, kifejezetten Orbán Viktor akarata ellenére.

De nem félni nem lehet, a Fidesz közleménnyel reagál a TEK-tanulmányra, mely közleményben szó szerint az áll, hogy Gyurcsány tehet mindenről, a DK félrevezeti a magyar embereket, az Index előásta anyag pedig tavalyi (egy percig nem tagadták, hogy az elmúlt év végéről való), azóta a menekültek megsokasodtak, és személyi összetételük átalakult, a gaz­dasági behatolókat felváltották a terroristák.
(A közlemény elmebaja pontosan leírja azt a szellemi és lelkiállapotot, ami az Orbán után kétségbeesetten loholó pártfunkcikon e téboly néhány hónapja alatt kiütött.)

A hét elején a mindenkori Orbán-kormányok, vagy inkább a mindenkori Orbán Viktorok (leg­inkább a fideszes sajtóban) fő gyámolának tartott bajor miniszterelnök, Seehofer pártja, a CSU megegyezett a nagy testvérrel, Merkel CDU-jával a menekültválság aktuális rendezési metódusa felől. A megegyezés természetesen nyomokban sem tartalmaz Orbán Viktort. Így már azt sem lehet mondani, hogy bezzeg a bőrnadrágosok megértenek minket, Európa Hunyadi Jánosait. A nagy közösség a visegrádiak idiótább részével is csak abban áll, hogy hogyan lehet kihúzni magunkat szövetségi rendszerünk tennivalói alól.

Már nincs semmi, csak a futószalagon berendelt nagykövetek vannak, az örökös szájaskodás, a háborús retorika. Innen vajon hova lehet emelni a tétet?

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.