A szerk.

Szakadékban

A szerk.

Az elmúlt héten több egymást követő napon is az egész világot tekintve Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben koronavírusban, és az összesített listán is csak Csehország van már előttünk.

A bekövetkezett katasztrófa dimenzióit egyelőre még sejteni is bajosan lehet, és azt sem tudjuk, hogy mikor lehet valamennyire kijönni ebből, hány hét után és mennyi – amúgy elkerülhető – haláleset árán. Egyes mértékadó becslések szerint a Covid magyarországi áldozatainak száma április 10-e körül fog tetőzni, napi 500 körül. (University of Washington, Institute of Health Metrics and Evaluation)

Az viszont jól látszik, hogy milyen hibás kormányzati döntések vezették az országot a szakadékba.

A kormány – de ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk: Orbán Viktor számítása úgy január, február tájt az lehetett, hogy ha elég oltóanyagot szerez be, akkor rövid idő alatt, akár közepesen súlyos áldozatok árán is, de valahogy átevickél az ország a következő hullámokon, egészen a nyájimmunitásig. Az oltóanyag beszerzése logikus prioritásnak tűnhetett, sőt még az is érvelhető álláspont, hogy a semmilyennél a kínai meg az orosz vakcina is jobb; különösen, hogy az Európai Bizottság elég bénán alkudozott a nagy gyógyszergyárakkal, és valóban felelőssé tehető az európai ellátottság relatíve alacsony szintjéért. (Más kérdés, hogy az EU közös beszerzési stratégiája nélkül Magyarországnak messze nem lenne ennyi vakcinája: hisz a többség onnan érkezik.) Azt is jegyezzük meg már ezen a ponton, hogy az EU által be nem fogadott vakcinák itthoni alkalmazása kockázatos döntés volt, és nem is csak politikai, hanem praktikus, közegészségügyi okokból. Ha például valamelyik gyengén dokumentált kínai vagy orosz oltóanyagról bebizonyosodik, hogy a két dózis nem elég, vagy nem elég nagy százalékban elég a védettséghez, akkor az oltási kampány egy részét elölről lehet kezdeni, a védettség hamis tudata pedig éppenséggel a járvány terjedését segítheti.

De az igazi nagy kockázatot nem ezzel vállalta Orbán. Mármint nekünk kockázatot. Hanem azzal, hogy az oltóanyag-beszerzés felpörgetésén túl semmilyen, de semmilyen más intézkedést nem tett, csak vakon bízott abban, hogy valahogy megnyerjük a „versenyfutást az idővel” – azaz elég hamar elég sokan be lesznek oltva. De ezzel a hipotézissel nem csak az volt a baj, hogy a számok sem adták volna ki (hisz a vágyott 2,5 millió beoltott sem lenne elég a Covid eltűnéséhez).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?