A szerk.

Szakemberek

A szerk.

Zvečan, Leposavić, Zubin Potok – három nagyobbacska település Koszovó Köztársaság északi részén, ahol a szerb nemzetiségű lakosok erős többségben vannak; miként a Szerbiával határos Mitrovica megyében, és annak legnagyobb városában, Mitrovicában is.

Az idén áprilisban tartott rendkívüli helyhatósági választásokig e településeket szerb polgármesterek irányították, mégpedig a mitrovicai körzetben egyetlen szerb párt, a Szerb Lista képviseletében. A Srpska Lista erősen kötődik a belgrádi kormányhoz, az elmúlt évtizedben a koszovói albán kormánnyal békülékenyebb helyi politikai alternatívák lényegében felszámolódtak. Áprilisban épp azért kellett rendkívüli választást kiírni, mert a szerbek tavaly novemberben kivonultak a négy önkormányzatból. A Srpska Lista és választói nem csak az intézményeket, de ezt a választást is bojkottálták, így történhetett meg például, hogy a 17 ezer lakosú Zvečanban 100 szavazattal lett polgármester az albán Ilir Peci.

A Srpska Lista által tavaly novemberben meghirdetett bojkott természetesen nem történhetett meg Belgrád jóváhagyása, vagy inkább kifejezett utasítása nélkül. Ebben a részletek ismeretének híján is biztosak lehetünk – azt például, hogy az 1992 és 1995 közötti horvátországi és boszniai háborúk során, beleértve ebbe a háborús bűncselekmények elkövetését is, pontosan milyen alá- és fölérendeltségi viszony volt a horvátországi, illetve boszniai szerb politikai-katonai struktúrák és a belgrádi kormányzat között, évekig, időt és pénzt nem kímélve vizsgálta a Hágai Nemzetközi Törvényszék.

A bojkottnak, ennek a már a megtörténte pillanatában baljós, és a mostani eseményeket megelőlegező lépésnek, meglehet, a koszovói és a szerb kormány közötti, a „rendezésről” folyó, az Európai Unió és az Egyesült Államok által felügyelt tárgyalások (újbóli) megfeneklése adja a kontextusát. A két ország viszonyának normalizálásáról szóló tárgyalások 2011-ben kezdődtek el, s rendre, bő évtizede ugyanazon csúsznak el. Szerbia ragaszkodik ahhoz, hogy – a koszovói alkotmány egyéb, létező kisebbségvédelmi garanciái mellett – a szerb többségű önkormányzatok magasabb szintű adminisztratív egységet alkothassanak: azaz a többé-kevésbé összefüggő területen élő 100 ezer koszovói szerb számára biztosított, etnikai-területi alapú autonómiához. A koszovói kormányok erre nem mutatnak hajlandóságot: attól tartanak, hogy a szerb autonóm terület létrehozása – a horvátországi és boszniai háborúk előzményeihez hasonlóan – csak az erőszakos elszakadásnak ágyazna meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.