Tortacsata

Az ellenzéki oldalon nemrég kibontakozott minidráma túl nagy port nem kavar, mind­azon­által néhány megjegyzés erejéig megemlékeznénk róla. Ha valaki mellett elment volna, röviden összefoglaljuk a lényeget: a Momentum EP-képviselője és arca elébb a Válasz Online-on megjelent írásában, utóbb egy sor interjúban (a többi közt lapunkban is) meghirdette az ellenzéki politizálás megújítását, és ennek jegyében nekiment a Demokratikus Koalíciónak és a vezetőjének.

A DK egy rövid nyilatkozattal, amelyben sok sikert kívánt a Momentumnak, a maga részéről letudta a dolgot; leg­inkább Ungár Péter, az LMP társelnöke állt bele az ügybe, mégpedig Gyurcsány Ferencéket védve. Másokat, legalábbis ahogyan mi látjuk, különösebben nem érintett meg eddig az akció, talán csak Márki-Zay Pétert.

Először is rögzítsük: 1989 óta nemegyszer láttuk már, hogy a nagyjából hasonló attitűdű választókra hajtó pártok egymásnak feszülnek. A rendszerváltozás hajnaláról, vagy inkább előestéjéről idecitálható az SZDSZ–MDF-konfliktus, amely akkoriban nem egy MSZMP/MSZP-ellenes szavazót taszajtott kétségbeesésbe: oda az ellenzéki egység, maradni fognak a komancsok! Holott csupán arról volt szó, hogy a támogatottságban lemaradt SZDSZ a saját politikai pozíciójának javítása érdekében elkezdett éllovas ellenzéki partnere/riválisa ellen is kampányolni. (Aztán a választások idején ezt kamatostul, ráadásul sokkal aljasabb módon visszakapta, de ez most mellékszál.)

Lényegében most is ez történik: az egyébként még mindig nem túl acélos ellenzéki térfélen a DK nagyon elhúzott (más kérdés, hogy ez országosan egyelőre nem gravíroz egyetlen öltést sem), a Momentum pedig nemhogy a lépést nem képes vele tartani, de lassan már a Kutyapárttal kell megküzdenie a második helyért. (A fokozatosan erősödő Mi Hazánk ebből a szempontból érdektelen, mivel a Momentum aligha Toroczkaiék közönségére hajt.) Az nyilvánvaló, hogy a DK masszív, több választáson is összetartó 400–500 ezer körüli bázisából nemigen tud senki elszipkázni jelentékeny rétegeket – és nem csupán azért, mert számukra a Gyurcsányban való hit erősebb a kívülről érkező szirénhangoknál, inkább azért, mert meggyőződésük, hogy a DK legalább létező, szervezett politikai aktor. De gyanítjuk, nem is annyira a DK-sok bomlasztása a Momentum célja, hanem az összefogás nélkül biztos elmúlásra ítélt szervezetek híveinek a becsatornázása.