A szerk.

Végtakarítás

A szerk.

A kormánypárt médiaportfóliójának racionalizálása jegyében felszámolják az Echo Tv-t, és az adófizetők igazán hálásak lehetnek ezért. (Vagyis igazából a Hír Tv-t számolják fel, még ha a hírek szerint az Echo szűnik is meg – mindjárt megmagyarázzuk.)

A Hír Tv és az Echo Tv más regiszterben, de ugyanazt nyomta és nagyjából ugyanazon a közönségen osztozott, mondhatni az egyik a másik riválisa volt, miközben az egyik került mondjuk évi 5 milliárd, a másik 4 milliárd forintba – most csak egy, a Hír Tv működik tovább a rablott pénzből, és máris mindenki jobban járt. A profiltisztítást az tette lehetővé, hogy a két vállalat tulajdonjoga tavaly év végétől egyazon kézben van – s talán nem céltalan felidézni, hogyan is találkoztak össze e kézben, s hogyan jöhetett létre a végzetes csattanás.

Az Echo Tv 2005-ös alapításától a legutóbbi időkig Széles Gábor, magát a téves önismeret okán „vállalkozónak” mondó személy birtokában állt, s ő – kétségkívül gazdag ember lévén – az évek során milliárdokat, bizonyos értelemben a saját milliárdjait invesztálta a Fideszt és Orbán Viktort, illetőleg ezek jobbszélét, valamint a szélsőjobb intellektuális hátterét rendületlenül, éveken át promotáló csatornájába. Egyes feltételezések szerint abban a reményben, hogy ez a nagylelkűség egyszer majd valaminő állami (egyenesen miniszteri?) stallumban hozza meg megérdemelt gyümölcsét. (Tudatában vagyunk annak, hogy az „intellektuális” jelző fenti használata megütközést, sőt, émelygést válthat ki olvasóink egyes csoportozataiban, ezért utólag is elnézést kérünk.) Maga Széles 2005-ben az akkor még újságként funkcionáló Figyelő faggatózására egyébként azt felelte, hogy a televíziótulajdonlással (és a Magyar Hírlap akvizíciójával) két „művészlélek” leánygyermekének és színész-rendező vejének akart lehetőséget biztosítani tehetségük kibontakoztatására, s elárulta azt is, hogy ifjúkorában ő maga is írói ambíciókat dédelgetett.

Széles, bár a durván egymilliárdos éves költségvetésű médium kisebb-nagyobb veszteségeit fizette rendületlenül, soha nem kapott állami állást. (Igaz, számos más módon kárpótolhatták őt elvbarátai, miután hatalomra kerültek). Azt, hogy ennek fényében vajon megkönnyebbülés, vagy épp ellenkezőleg, reményvesztett csalódottság töltötte el kebelét, amikor 2016 decemberében a tévét a Talentis Group Zrt.-nek adta el, biztosat semmiképp, bizonytalant is csak akkor állíthatnánk, ha a vételárról tudomással bírnánk. A Talentis Group Zrt. Mészáros Lőrinc családjának érdekeltsége ekkor, így nem tévedhetünk nagyot, ha kijelentjük: bár Széles Gábor lojalitása soha egy pillanatra sem ingott meg, és az Echo Tv addig is helyt­állt a nemzetközi judeobolsevizmus és helyi ügynökei elleni harcban, a csatorna e tranzakcióval Orbán Viktor még bensőbb, még bizalmasabb bizalmasához vándorolt. A gondos új gazda kezei alatt a vállalkozás valósággal szárnyalni kezdett: a 2017-es üzleti évet már több mint 4 milliárdos árbevétellel és 1,3 milliárdos eredménnyel zárta (a 2016-ban elkönyvelt 86 milliós bukóhoz képest). Ám úgy tűnik, a legfelsőbb körök a Mészáros-birodalom legberkebb berkeit sem találták biztonságosnak, ilyen vagy olyan okokból: Mészárosék ezért tavaly decemberben az Echót – számos egyéb sajtótermékük mellett – a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba konszolidálták bele. Vajon miért? A legfelsőbb hely talán már őket sem találta elég megbízhatónak? Lehetséges ez? És lehetséges-e, hogy a gyanakvás megalapozott volt? Hogy a legfelsőbb hely már senkiben sem…?

De ugyanígy a KESMA ölelésében végezte a Hír Tv is. S bár az intézmény pályaívének részletes megrajzolása a Pocsai-fivérek  Simicska Lajos „A” változat  Simicska Lajos „B” változat  Nyerges Zsolt  KESMA vonalon meghaladná jelen jegyzetünk lehetőségeit, azt érdemes felidézni, hogy 13 hosszú éven át, a 2015. február 6-ig, vagyis a G-napig tartó periódusban a Hír Tv felbecsülhetetlen érdemeket szerzett az Orbán-rezsim politikai és szellemi megalapozásában és fenntartásában. Ahogy az azt követő három évben, a tulajdonos Simicska Lajos átnemesülésének korszakában ugyanilyen természetességgel és magától értetődően állt e rezsim lebontásának szolgálatába. A fellángolás végére aztán a tavaly április 8-i események tettek szomorú pontot: kisvártatva már Simicska egykori bizalmasa, Nyerges Zsolt volt birtokon belül. Ő ekkor arra tett homályos ígéretet, hogy bár a hároméves kisiklás politikai főkolomposainak kakukk, az állomány zömének – majd’ kétszáz embernek – megmarad a munkája és a munkahelye. Ám Nyergesen ezt az ígéretét már nincs mód számon kérni: tavaly ő is „felajánlotta” tulajdonát a KESMA-nak. S bár a Hír Tv rezzenéstelenül és kifogástalanul hajtotta végre a politikai (vissza)váltást a Fidesz választási győzelme után, azon sem csodálkozhatunk, hogy Nyergesnél csak ideig-óráig állomásozott a vagyontárgy – addig, amíg régi harcostársával, Simicskával leboltolták a dolgot. A legfelsőbb körök bizalma az egykori szolnoki ügyvédben soha nem lehetett maradéktalan, elvégre három hosszú éven át nem lehetett tudni róla, hogy melyik csapatban is játszik igazából, hogy jön-e vagy megy. A vételárról, amit Nyerges Simicskának fizetett, ugyancsak nincs tudomásunk, éppúgy lehetett nulla forint, mint bármennyi – attól függően, hogy mit tartott méltányosnak az üzlet valódi gazdája. Vagy netán valóban Nyerges fizetett a sajátjából – egyfajta megváltás gyanánt azért, mert három éven át kitartott Simicska mellett? Vagy nem is tartott ki – csak Simicska Lajos hitte azt, hogy kitart? (Az viszont biztos, hogy a számkivetett Hír Tv értéke a nulla alá zuhant: a 2017-es évet már 1,3 milliárd forint veszteséggel zárta.) A KESMA, mint valami fekete lyuk nyelte el a Hír Tv-t is; és bár formálisan az Echo szűnik meg, mégis a Hír Tv munkatársait rúgták ki a minap. Talán azért, mert ők – vagy 180-an – a G-nap után elmulasztottak felmondani, és ezzel, még ha nem újságírói, szerkesztői minőségben működtek is, egyszeriben megbízhatatlanná váltak. A Simicska-szennyezettséget a legártatlanabb asszisztens, sminkes, vágó sem tudja magáról lemosni.

Mindezen rejtélyekre, az árulások és aljasságok, a tolvajlások és hazugságok Dosztojevszkij tollára méltó részleteire aligha derül már fény. Pedig e történetek már régen nemcsak arról beszélnek, amit Magyarország urai a nyilvánosságról és a sajtóról gondolnak, hanem arról, ami Orbán rendszerét összetartja: a félelemről. A hétköznapivá vált, megszokott terrorról.

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidogoznia. Beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.