A szerk.

Vissza!

A szerk.

Mert ahol ők megjelennek, ott a pusztítás, a rombolás és a rettegés jelenik meg - nevezte meg kollektív bűnösöknek a cigányságot Devecserben a népszerű szélsőjobbos vezér, Toroczkai. A Betyársereg vezetője ezt megfejelte azzal, hogy a "genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből". "Eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életünkből" - folytatta taktikus óvatossággal Tyirityán, néven nem nevezve, hogy kiket is és honnan likvidálnak, nehogy uszítással lehessen őt vádolni. Európai országokban ezek a szavak kimerítik a gyűlöletbeszéd tényállását, művelőit már rég perbe fogták volna, de a hazai jogrend szerint amíg ki nem mutatható az egyértelmű ok-okozati viszony egy beszéd és egy időben utána következő tett között, addig szabad az út.

Ez volt a nyugalmas része "a jogos magyar önvédelemért" közel két hete tartott "békés" Jobbik-demonstrációnak. És még az, amikor a Jobbik szónoka a halálbüntetés visszaállítása mellett agitált. (Nem az öreg ügyvéd, Bárándy György érvelését halljuk amellett, hogy a halálbüntetés arányos válasz egy brutális gyilkosságra, hanem egy parlamenti párt kampányol - egy egész népcsoportra célozgatva.) Aztán az ezerfős tömeg elindult a cigányok lakóhelye felé. Majd megállt, és néhányan köveket dobáltak az egyik porta irányába. A rendfenntartásra jó előre kivezényelt rendőrök nézték és hagyták. Rendőri vezető vagy kormányzati politikus azóta sem szólt egy szót sem.

Tudjuk, hogy Magyarországon az ügyészség gond nélkül vádol meg rasszizmussal cigányokat, akik nem sokkal Tatárszentgyörgy után az éjjel a házuk körül kocsikázó szélsőjobbosok autójára támadnak. Tudjuk, hogy Magyarországon a bíróság 11 embert összesen 34 évre tud ítélni a magyarság elleni támadás miatt (vagyoni kár 100 ezer forint, személyi sérülés nem történt). Nem érdemes ezredszer leírni azt sem, hogy micsoda emberi jogsértésekhez asszisztál a kormány. Gyöngyöspata óta ez unalomig ismert. De le kell, mert egyértelmű, hogy ez polgárháborúhoz vezet, amely kifejezés csak azért pontatlan, mert nem egyenlők az erőviszonyok a cigányok és a többség között. Ám ettől még mindenkinek fájni fog.

A gazdaságpolitikában elfogyott a kormány muníciója a parasztvakításhoz, a tündérmesék helyett itt az IMF. Ideje volna ezen a terepen is észrevenni, hogy a gyeplő már nincs a kezükben. Teljesen mindegy, milyen politikai hasznot húz a Fidesz és a kormány a cigányellenességből, abból, hogy a Jobbik ezt a balhét megrendezi helyettük, mert ez a buli nem vezet semmi jóra.

Lehet, hogy Orbánék jól érzékelik a veszélyt - de akkor mást, mint tehetetlenséget nehéz feltételezni passzivitásuk mögött. Ott, ahol a szélsőjobbal partnerségi viszonyt ápoló rendőrszakszervezet tagjainak aránya a rendőrök körében meghaladja a Jobbik országos támogatottságát vagy a parlamenti arányát, ahol a paramilitáris erők és a köztörvényes alvilági bűnözők között nincsen éles választóvonal, ott a szervezetileg egyébként is megroggyant és korrumpálódott állami erőszakszervezettől túl sok nem várható. Ehhez képest az, hogy a cigányellenességre van társadalmi igény, elhanyagolható. Hiszen fentről rendesen rá van erősítve. Ha valamiért mégis taktikus lesz egyszer visszariadót fújni, könnyen lehet, hogy már hiába. Pedig muszáj, minél hamarabb meg is kellene próbálni.

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.