A szerk.

Vissza!

A szerk.

Mert ahol ők megjelennek, ott a pusztítás, a rombolás és a rettegés jelenik meg - nevezte meg kollektív bűnösöknek a cigányságot Devecserben a népszerű szélsőjobbos vezér, Toroczkai. A Betyársereg vezetője ezt megfejelte azzal, hogy a "genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből". "Eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életünkből" - folytatta taktikus óvatossággal Tyirityán, néven nem nevezve, hogy kiket is és honnan likvidálnak, nehogy uszítással lehessen őt vádolni. Európai országokban ezek a szavak kimerítik a gyűlöletbeszéd tényállását, művelőit már rég perbe fogták volna, de a hazai jogrend szerint amíg ki nem mutatható az egyértelmű ok-okozati viszony egy beszéd és egy időben utána következő tett között, addig szabad az út.

Ez volt a nyugalmas része "a jogos magyar önvédelemért" közel két hete tartott "békés" Jobbik-demonstrációnak. És még az, amikor a Jobbik szónoka a halálbüntetés visszaállítása mellett agitált. (Nem az öreg ügyvéd, Bárándy György érvelését halljuk amellett, hogy a halálbüntetés arányos válasz egy brutális gyilkosságra, hanem egy parlamenti párt kampányol - egy egész népcsoportra célozgatva.) Aztán az ezerfős tömeg elindult a cigányok lakóhelye felé. Majd megállt, és néhányan köveket dobáltak az egyik porta irányába. A rendfenntartásra jó előre kivezényelt rendőrök nézték és hagyták. Rendőri vezető vagy kormányzati politikus azóta sem szólt egy szót sem.

Tudjuk, hogy Magyarországon az ügyészség gond nélkül vádol meg rasszizmussal cigányokat, akik nem sokkal Tatárszentgyörgy után az éjjel a házuk körül kocsikázó szélsőjobbosok autójára támadnak. Tudjuk, hogy Magyarországon a bíróság 11 embert összesen 34 évre tud ítélni a magyarság elleni támadás miatt (vagyoni kár 100 ezer forint, személyi sérülés nem történt). Nem érdemes ezredszer leírni azt sem, hogy micsoda emberi jogsértésekhez asszisztál a kormány. Gyöngyöspata óta ez unalomig ismert. De le kell, mert egyértelmű, hogy ez polgárháborúhoz vezet, amely kifejezés csak azért pontatlan, mert nem egyenlők az erőviszonyok a cigányok és a többség között. Ám ettől még mindenkinek fájni fog.

A gazdaságpolitikában elfogyott a kormány muníciója a parasztvakításhoz, a tündérmesék helyett itt az IMF. Ideje volna ezen a terepen is észrevenni, hogy a gyeplő már nincs a kezükben. Teljesen mindegy, milyen politikai hasznot húz a Fidesz és a kormány a cigányellenességből, abból, hogy a Jobbik ezt a balhét megrendezi helyettük, mert ez a buli nem vezet semmi jóra.

Lehet, hogy Orbánék jól érzékelik a veszélyt - de akkor mást, mint tehetetlenséget nehéz feltételezni passzivitásuk mögött. Ott, ahol a szélsőjobbal partnerségi viszonyt ápoló rendőrszakszervezet tagjainak aránya a rendőrök körében meghaladja a Jobbik országos támogatottságát vagy a parlamenti arányát, ahol a paramilitáris erők és a köztörvényes alvilági bűnözők között nincsen éles választóvonal, ott a szervezetileg egyébként is megroggyant és korrumpálódott állami erőszakszervezettől túl sok nem várható. Ehhez képest az, hogy a cigányellenességre van társadalmi igény, elhanyagolható. Hiszen fentről rendesen rá van erősítve. Ha valamiért mégis taktikus lesz egyszer visszariadót fújni, könnyen lehet, hogy már hiába. Pedig muszáj, minél hamarabb meg is kellene próbálni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.