A szerk.

Vissza a kenguruhoz

A szerk.

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Ehhez jött, hogy az első magyar road movie főhősének sorsa a film végére a korszak propagandistáinak szája íze szerint alakul: megnősül, és egy vidéki szocialista nagyvállalat dolgozója lesz. Amely lakást is biztosít a fiatal házasoknak – ha azok vállalják, hogy tíz évig nem hagyják ott a munkahelyüket.

Az 1970-es években számtalan esetben valósult meg efféle forgatókönyv, a film főszereplőjéhez hasonló ún. munkásfiatalok a hatalom kedvencei voltak, az őket megillető támogatások és pótlékok pedig bőségesek, legyen szó tanulásról, nyaralásról, készpénzről, és jó esetben még a saját lakás is szóba jöhetett. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy ilyesmi megtörténhetett, Kádárék sűrűre font szociális hálója a múlt ködébe vész – ahogy az erre elköltött dollármilliós kölcsönök is –, és lassan már azok sem emlékeznek rá, akik a kedvezményezettei voltak.

Azért nem mindenki felejtette el a szocializmus zavaros, de biztonságot ígérő időszakát. Például Orbán Viktor biztosan nagyon jól emlékszik azokra az évekre, legalábbis erre utal munkáshitel elnevezésű legújabb szerzeménye. E konstrukció már-már olyan, mintha nem is 2024-ben született volna, hanem még 1974-ben, csak a Kommunisták Ifjúsági Szövetsége ötven évre hibernálta. A miniszterelnöknek pedig nem volt más dolga, mint gondoskodni arról, hogy január elsején kikeljen a tojásból az ifjúság eme édes madara, méghozzá kamatmentes, 4 millió forintos kölcsön képében, amelyet 10 éven át lehet törleszteni. Ugyancsak a hetvenes éveket idézi, hogy a kedvezményezettek korunk munkásfiataljai, 17 évestől 25 évesig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.