A szerk.

Vissza a kenguruhoz

A szerk.

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Ehhez jött, hogy az első magyar road movie főhősének sorsa a film végére a korszak propagandistáinak szája íze szerint alakul: megnősül, és egy vidéki szocialista nagyvállalat dolgozója lesz. Amely lakást is biztosít a fiatal házasoknak – ha azok vállalják, hogy tíz évig nem hagyják ott a munkahelyüket.

Az 1970-es években számtalan esetben valósult meg efféle forgatókönyv, a film főszereplőjéhez hasonló ún. munkásfiatalok a hatalom kedvencei voltak, az őket megillető támogatások és pótlékok pedig bőségesek, legyen szó tanulásról, nyaralásról, készpénzről, és jó esetben még a saját lakás is szóba jöhetett. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy ilyesmi megtörténhetett, Kádárék sűrűre font szociális hálója a múlt ködébe vész – ahogy az erre elköltött dollármilliós kölcsönök is –, és lassan már azok sem emlékeznek rá, akik a kedvezményezettei voltak.

Azért nem mindenki felejtette el a szocializmus zavaros, de biztonságot ígérő időszakát. Például Orbán Viktor biztosan nagyon jól emlékszik azokra az évekre, legalábbis erre utal munkáshitel elnevezésű legújabb szerzeménye. E konstrukció már-már olyan, mintha nem is 2024-ben született volna, hanem még 1974-ben, csak a Kommunisták Ifjúsági Szövetsége ötven évre hibernálta. A miniszterelnöknek pedig nem volt más dolga, mint gondoskodni arról, hogy január elsején kikeljen a tojásból az ifjúság eme édes madara, méghozzá kamatmentes, 4 millió forintos kölcsön képében, amelyet 10 éven át lehet törleszteni. Ugyancsak a hetvenes éveket idézi, hogy a kedvezményezettek korunk munkásfiataljai, 17 évestől 25 évesig.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.

Többet ésszel, mint pénzzel

A kormány propagandistái az utóbbi időben számos képtelen gazdasági céllal rukkoltak elő. Pár hónapja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetői is kitettek magukért: szerintük semmi sem tántoríthat el minket attól, hogy innovációs teljesítményünk 2030-ra bekerüljön az európai top 10-be, és ha minden jól megy, 2040-re ott leszünk – szerintük – a világ (!) 10 legjobbja között.

„Asszonyok, akiket mindennap látok”

Pályáját táncosként kezdte, a magyar néző viszont a Buendía família matriarchájaként, Úrsula Iguaránként ismerhette meg a Száz év magányból készített tévésorozatban. A kolumbiai művésszel Gabriel García Márquez könyvéről, a szereplőválogatásról, a tetoválások eltüntetéséről és az ágyjelenetekről beszélgettünk, de a latin-amerikai kultúra nőképe is szóba került.