A szerk.

Tájékozódunk

A szerk.

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A zárt ülésen elhangzottakról a testület jobbikos elnöke annyit árult el a Telexnek, hogy a szankció múlt keddi nyilvánosságra kerülése után a magyar titkosszolgálat felvette a kapcsolatot az amerikaiakkal, hogy tájékozódjék, milyen bizonyítékok alapján döntöttek Rogán listára tétele mellett. Kérték azt is, hogy ezeket az adatokat adják át. Ilyen adatokat az amerikai fél azonban „nem tudott átadni”.

A vonatkozó szankció mibenlétéről néhány oldallal odébb részletesen foglalkozunk. Ehelyütt maradjunk annyiban, hogy ha kicsit megerőltetnék magukat, az amerikai fél tájékoztatása nélkül is tisztában lehetnének a magyar titkosszolgálati, rendőri, ügyészi stb. szervek azzal, hogy milyen – minimum korrupciógyanús – ügyekben merült föl Rogán Antal neve az elmúlt években, évtizedekben a Kulcsár-botránytól kezdve a belvárosi önkormányzati ingatlanok magánosításán át a legendás fel­találói szerepig vagy a letelepedési kötvények utólag is egészen elképesztő történetéig. (Hogy csak a legnagyobb visszhangot kiváltó eseteket említsük.) A titkosszolgálat mostani aktivitásának különös bájt kölcsönöz az a tény is, hogy Rogán Antal egyebek mellett a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is.

A kapcsolatfelvétel bejelentése normálisan működő jogállamban magától értetődő lenne, elvégre egy fontos kormánytag keveredett gyanúba, s ennek tisztázása az ország elemi érdeke. Csakhogy élünk a gyanúperrel, ezúttal másról van szó.

Egyrészt régi módszer valamely kínos ügy átkeretezésére, hogy belekeverik a titkosszolgálatokat. Ezzel ugyanis minden relatívvá válik, hiszen egy titkosszolgálati ügy pillanatokon belül a nemzetbiztonságot veszélyeztető üggyé válhat, amelyről csak egyetlen dolog biztos: az, hogy biztosan nem derül ki majd róla semmi, minden állítás a levegőben marad, megreked a sejtetés szintjén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.