A szerk.

Tájékozódunk

A szerk.

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A zárt ülésen elhangzottakról a testület jobbikos elnöke annyit árult el a Telexnek, hogy a szankció múlt keddi nyilvánosságra kerülése után a magyar titkosszolgálat felvette a kapcsolatot az amerikaiakkal, hogy tájékozódjék, milyen bizonyítékok alapján döntöttek Rogán listára tétele mellett. Kérték azt is, hogy ezeket az adatokat adják át. Ilyen adatokat az amerikai fél azonban „nem tudott átadni”.

A vonatkozó szankció mibenlétéről néhány oldallal odébb részletesen foglalkozunk. Ehelyütt maradjunk annyiban, hogy ha kicsit megerőltetnék magukat, az amerikai fél tájékoztatása nélkül is tisztában lehetnének a magyar titkosszolgálati, rendőri, ügyészi stb. szervek azzal, hogy milyen – minimum korrupciógyanús – ügyekben merült föl Rogán Antal neve az elmúlt években, évtizedekben a Kulcsár-botránytól kezdve a belvárosi önkormányzati ingatlanok magánosításán át a legendás fel­találói szerepig vagy a letelepedési kötvények utólag is egészen elképesztő történetéig. (Hogy csak a legnagyobb visszhangot kiváltó eseteket említsük.) A titkosszolgálat mostani aktivitásának különös bájt kölcsönöz az a tény is, hogy Rogán Antal egyebek mellett a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is.

A kapcsolatfelvétel bejelentése normálisan működő jogállamban magától értetődő lenne, elvégre egy fontos kormánytag keveredett gyanúba, s ennek tisztázása az ország elemi érdeke. Csakhogy élünk a gyanúperrel, ezúttal másról van szó.

Egyrészt régi módszer valamely kínos ügy átkeretezésére, hogy belekeverik a titkosszolgálatokat. Ezzel ugyanis minden relatívvá válik, hiszen egy titkosszolgálati ügy pillanatokon belül a nemzetbiztonságot veszélyeztető üggyé válhat, amelyről csak egyetlen dolog biztos: az, hogy biztosan nem derül ki majd róla semmi, minden állítás a levegőben marad, megreked a sejtetés szintjén.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.

Többet ésszel, mint pénzzel

A kormány propagandistái az utóbbi időben számos képtelen gazdasági céllal rukkoltak elő. Pár hónapja a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetői is kitettek magukért: szerintük semmi sem tántoríthat el minket attól, hogy innovációs teljesítményünk 2030-ra bekerüljön az európai top 10-be, és ha minden jól megy, 2040-re ott leszünk – szerintük – a világ (!) 10 legjobbja között.

„Asszonyok, akiket mindennap látok”

Pályáját táncosként kezdte, a magyar néző viszont a Buendía família matriarchájaként, Úrsula Iguaránként ismerhette meg a Száz év magányból készített tévésorozatban. A kolumbiai művésszel Gabriel García Márquez könyvéről, a szereplőválogatásról, a tetoválások eltüntetéséről és az ágyjelenetekről beszélgettünk, de a latin-amerikai kultúra nőképe is szóba került.