1,7 milliárdba kerültek a népszámláláshoz rendelt új tabletek, most a tárolásért is fizetni kell

  • narancs.hu
  • 2023. január 12.

Belpol

Az új eszközök tokkal együtt nettó 1,7 milliárd forintba kerültek, de korábban vett tableteket is használtak. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket a 2022-es népszámláláshoz, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot – írja az Átlátszó a közadatigénylése alapján. A KSH a lap sajtómegkeresésére nem válaszolt, majd a közadatigénylésre csak betekintési lehetőséget biztosított.

A népszámlálás tavaly november végén fejeződött be, a mintegy 23 ezer számlálóbiztos első ízben kizárólag digitális formában rögzítette a Magyarországon élők adatait. A felelős önkormányzatok a számlálóbiztosoknak Lenovo és Samsung táblagépeket osztottak ki, a SIM-kártyával ellátott gépeket a KSH szerezte be. 

Az Átlátszó által megtekintett iratokból kiderült, hogy a népszámláláshoz 26 500 új tabletet rendeltek. A Lenovo (TB-X505L tab M10 LTE) modellek darabonként 59 830 forintba kerültek, a hozzájuk való tokok pedig darabonként 4037 forintot kóstáltak. Az új eszközök tokkal együtt nettó 1,7 milliárd forintba kerültek. A beszerzés egy 2017-es keretszerződésből valósult meg, és a tableteket már 2020-ban leszállították, csak a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a népszámlálást 2021-ről 2022-re.

A tabletbeszerző cég a Serco Informatika Kft. (azóta Zrt.) lett, ami nem először nyert közbeszerzést, 2022-ben a Klebelsberg Központon keresztül az iskoláknak kiosztott notebookok beszerzésében is részt vett. 

A népszámláláshoz emellett valószínűleg használták még a 2020-as Agrárcenzushoz (mezőgazdasági összeíráshoz) beszerzett tableteket is, akkor 8 ezer darab eszközt szereztek be, a szerződést 2019-ben írták alá. Ez a beszerzés összesen bruttó 530 millió forintba került, a szállító akkor a RacioNet Számítástechnikai Zrt. volt. A cég Samsung Galaxy (A10 LTE 10,1 -T515-ös) modelleket, illetve ennek utódtermékét biztosította darabonként 51 ezer forint+ÁFA összegért, illetve a hozzá való tokot 1200 forint+ÁFA összegért.

A beszerzett elektronikai eszközök tárolására is közbeszerzést írt ki a KSH. A nyertes a Vámunió Kft. lett, ami eredetileg 158 millió forintért vállalta 36 ezer darab tablet és a hozzájuk tartozó tokok tárolását és logisztikáját. A szerződést többször módosították, utoljára tavaly novemberben. Ebben már nettó 240 millió forint + ÁFA összeg szerepel, arra való hivatkozással, hogy a rezsi ára és a garantált bérminimum összege is nőtt.

Az Átlátszó nem kapott választ arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa a tableteknek, de a KSH az Rtl.hu-nak azt írta, a tabletek jövőbeni felhasználásáról már a népszámlálásról rendelkező 2021-es kormányhatározat is ír, eszerint a belügyminiszternek, az innovációért és technológiáért felelős miniszternek, a miniszterelnök kabinetfőnökének és a KSH elnökének közösen kell javaslatot kidolgoznia "a beszerzett mobileszközök közfeladat céljára történő továbbhasznosításáról" azzal, hogy 2023. január 31. és április 30. között szállítsák el az eszközöket. 

A népszámlálás során több probléma is akadt az informatikai rendszerben, erről mi is írtunk korábban: 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.