Közel kétmilliárdos beruházás keretében zenél a 21-es főút, a Nélküledet játssza

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. szeptember 5.

Belpol

Hatvan és Lőrinci között 550 méteren fölcsendül a dallam a kerekek alatt, feltéve, hogy 80-nal halad a kocsi.

Hatvan és Lőrinci között, a 21-es főúton elkészült Magyarország harmadik zenélő útburkolata. Ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára, Pántya József jelentette be csütörtökön, amikor átadták a felújított utat.

Pántya József emlékeztetett: a 21-es főúton 2015 óta közel 45 kilométer hosszon épültek ki, illetve újultak meg kétszer kétsávos szakaszok Hatvan és Salgótarján között. Az útfejlesztés záróprojektjének több eleme is megvalósult már, vagy a kivitelezés a végéhez közeledik. A kétszer kétsávos kialakítás jelentős közlekedésbiztonsági előrelépés, ezt a baleseti statisztikák csökkenő mutatói is alátámasztják. A fejlesztés a tömegközlekedés kényelméhez és kiegyensúlyozottságához is hozzájárult.

Pásztó térségében buszvárókat és térfigyelő kamerákat telepítettek, 46 férőhelyes P+R parkolót és 50 kerékpár befogadására alkalmas tárolót alakítottak ki. Mindezekkel a tárca célja a tömegközlekedés népszerűsítése és biztonságosabbá tétele.

Tar és Szurdokpüspöki térségében is buszvárókat építenek és gyalogátkelőket festenek fel, a főút aluljáróiba térfigyelő kamerákat telepítettek. Idén Pásztótól délre a 3,6 kilométeren rendbe teszik a Hidegvölgyi-vízfolyás medrét, amely a környék csapadékvíz-elvezetését és vízgazdálkodását segíti.

A 21-es főúton csütörtöktől egyedi élményt nyújt a Hatvan és Lőrinci között közlekedőknek az a mintegy 550 méteres burkolatszakasz, amelyen óránként 80 kilométeres sebességgel autózva felcsendül az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának egy részlete. Az eseményen beszélt Szabó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, arról, hogy az utak és a zene összeköt, a most átadott zenélő szakasz pedig az egész nemzet, 15 millió magyar számára jelent közös szívdobbanást. Becsó Zsolt, Nógrád megye 1-es számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a zenélő burkolat átadásával a 21-es főút negyedszázados fejlesztési programjában sikerült feltenni a pontot az i-re. 2010 előtt, mint mondta, 8-10 éven át a térség szempontjából kiemelkedő 21-es főút nem kapta meg a kormányzat részéről azt a figyelmet, amelyet megérdemelt volna. Az elmúlt 14 évben azonban újra felkerült a térképre ez a fontos, a Felvidéket az anyaországgal összekötő közlekedési folyosó, amely lehetővé tette, hogy ezek a területek bekapcsolódjanak hazánk és Közép-Kelet Európa gazdasági vérkeringésébe.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a zenélő burkolat kiépítését az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából a HE-DO Építő Zrt. végezte el, mintegy nettó 1,8 milliárd forintból.

FRISSÍTÉS

Az Építési és Közlekedési Minisztérium cikkünk megjelenése után az alábbi közlemény megjelentetését kérte lapunktól:

"A teljes beruházás az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából a HE-DO Építő Zrt. kivitelezésében közel nettó 1,77 milliárd forintból valósult meg, mely tartalmazza Pásztó és környékén a már említett buszváró épületeket, gyalogos-átkelőhelyeket, parkolóhelyek és kerékpártárolók építését, kamerák telepítését,  vadvédő kerítés építését, a Hidegvölgyivízfolyás rendezését, valamint a zenélő burkolat tervezését és kivitelezését."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.