Az életvégi döntésekről szóló társadalmi beszélgetés egy következő szintre lép
azzal, hogy Péter öcsém benyújtott két kérdést a témában – jelentette be a gyógyíthatatlan, ALS-betegséggel küzdő Karsai Dániel jogász hétfőn, hogy országos népszavazási kezdeményezéshez szükséges kérdéseket adtak le a referendumot támogató két párt, a Párbeszéd és a Momentum politikusaival a Nemzeti Választási Bizottságnál.
A népszavazásra bocsátandó két kérdés így hangzik:
- Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó, és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek és az állapotukban nem várható javulás?
- Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?
Vagyis, a két kérdés arra vonatkozik, hogy bocsássák népszavazásra annak eldöntését: kaphassanak-e a jelenlegi büntető szabályokkal szemben büntetlenséget bizonyos esetekben az aktív eutanáziát segítő személyek. Azok, akik például olyan betegek öngyilkoságát segítik, mint Karsai Dániel, akinek állapota egyre romlik, gyógymód pedig nincs az ALS-betegségére, amely miatt lassan teljesen elveszíti majd a mozgás- és beszédkészségét. Betegsége során az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami teljes bénuláshoz vezet, végül a halál fulladás miatt következik be, mindezt azonban teljesen tiszta tudattal éli meg a beteg.
Mint ismert, a halálos beteg ügyvéd és alkotmányjogász Karsai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult nemrég, mivel a hatályos magyar törvények nem engedik, hogy "értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezze be az életét.
A népszavazási kérdések benyújtása után Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt mondta, egyetértenek azzal, hogy az aktív eutanázia legyen megengedett a gyógyíthatatlan halálos betegenél. Bedő Dávid (Momentum) pedig arról beszélt, hogy "hiszünk a szabadságban, az emberi méltóságban és abban, hogy az ember az életvégi döntéseit szabadon hozhassa meg". Ebben, tette hozzá, világnézeti szempontból teljesen eltér a véleményük a kormánypártokétól. Bedő jelezte, hogy
ha a kérdéseket átengedik, a megfelelős számú aláírás összegyűjtése után a határidők figyelembe vételével elvileg van rá mód, hogy az életvégi döntésekről szóló referendumot egy napon tartsák jövő év június 9-én az EP- és az önkormányzati választással.
Karsai Dániel azért küzd, hogy a magyar szabályozás változzon. Az 1997-es egészségügyi törvényben jelenleg egyetlen életvégi döntéssel kapcsolatos opció van ugyanis: a beteg visszautasíthatja az életmentő vagy életfenntartó kezelést. Ennek is rendkívül szigorú szabályai vannak, de az orvosoknak tiszteletben kell tartaniuk.
Az életvégi döntéseknek még két kategóriája létezik: az asszisztált öngyilkosság, amikor a beteg egy harmadik féltől megkapja a szükséges eszközöket, de ő maga hajtja végre azt. A másik az eutanázia, amelyben mindent egy harmadik személy, általában orvos végez. Ezeket a jelenlegi magyar törvények tiltják és szigorúan büntetik is.
Az ALS-betegeknek ráadásul egyikre sincs lehetőségük, hiszen
esetükben az életfenntartó kezelés, amit visszautasíthatnának, csak az életük utolsó óráira vonatkozhatna, de addigra a beteg akár már évek óta magatehetetlen, így a kezelés visszautasításáról sem tud dönteni, miközben régóta méltatlan körülmények között él.
