200 milliárdért üzemeltetik az autópályákat Mészáros Lőrincék jövőre

  • narancs.hu
  • 2023. május 30.

Belpol

Az állam minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak, amely Mészároshoz és Szíjj Lászlóhoz köthető. 

A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak. A kormány 200 milliárd forintot tervezett be a 2024-es költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére – derül ki a büdzsé Országgyűlésnek benyújtott tervezetéből, amit a hvg.hu szúrt ki. 

 
Nagy István agrárminiszter, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc, a Mészáros-csoport tulajdonosa és ifjabb Mészáros Lőrinc (j-b) érkezik a Hársfamajori öntözési közösség öntözőtelepének átadására a Győr-Moson-Sopron vármegyei Újrónafőn 2023. május 18-án.
MTI/Krizsán Csaba
 

A kormány 2022-ben adta koncesszióba a hazai autópályák üzemeltetését és fejlesztését 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak, illetve az azok által gründolt projekttársaságnak. A magántőkelapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők, maga a kormány sem tagadta soha, hogy a két „üzletember” áll mögöttük.

A konstrukció úgy néz ki, hogy az állam minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak az üzemeltetésért, aki az első tíz évben jelentős fejlesztéseket is végrehajt. A szerződés azon részeit, amelyekből kiderülne, hogyan alakul a rendelkezésre állási díj a 35 éves időtávon, a kormány nem hozta nyilvánosságra, ám márciusban a Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős – ítéletben kötelezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) a szerződés mellékleteinek kiadására, írja a hvg.hu. 

Az autópálya koncesszióról részletesen írt a Magyar Narancs. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.