Koncesszióban szinte a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat

A kopóréteg alatt

Belpol

A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak.

Szeptember elsejétől lényegében a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat koncesszióban működik. Nagyjából 360 kilométer – az M5-ös és az M6-os eddig is ilyen formában volt, ehhez csatlakozott most 1237 kilométernyi hálózat –, ez utóbbi kerül a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez. A korábbi üzemeltető, a Magyar Közút Zrt. csak 291 kilométer hálózatért lesz felelős (a hosszabbakat sorolva az M0 körgyűrű, a Budapestről kivezető szakaszok, az M2, az M9 [már ami megvan belőle], az M43, a kaposvári elkerülő és például az M80 tartozik ide). Az új üzemeltető átvette az autópálya-mérnökségeket, az ott foglalkoztatott közutasok pedig szeptembertől átkerültek az új munkáltatóhoz. Hogy utóbbi milyen értékű ügylet volt, az legkorábban a jövő május végi beszámolókból derülhet ki az állományi létszám változása és a tárgyi eszközök értéke soron.

A kontraktusról jelen állás szerint mindössze két elem ismert: az, hogy a Mészáros-kör került helyzetbe, és hogy a koncesszió időtartama 35 év.

Tavaly nyáron jelent meg a közbeszerzési értesítőben a felhívás arról, hogy az állam 35 évre koncesszióba adná az általa fenntartott gyorsforgalmiút-hálózat jó részét. A feladat szerint a meglévő hálózat üzemeltetése mellett 272 kilométer új szakaszt is meg kell építeni tíz éven belül, és 273 kilométer hosszan bővítést kell végrehajtani: így lesz a végén 1662 kilométer az ebben a koncesszióban üzemeltetett sztrádák teljes hossza. Néhány hét volt mindössze arra, hogy a cégek kiszámolják, megéri-e nekik az üzlet. Számolgatott ugyan az osztrák Strabag is, ám végül két érvényes pályázat érkezett be határidőre: a Dömper Kft.-é és a Themis Magántőkealapé. A Dömpernek végül be kellett érnie egy kilométerenként 14 milliárd (!) forintba kerülő sztrádaberuházással Tatabányánál, a koncessziós tender nyertese ugyanis a Themis lett, megtámogatva olyan konzorciumi tagokkal, mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via. Egyik sem üzemeltetett autópályát soha, ellenben mindegyik hátterében Mészáros Lőrinc alakja sejlik föl.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.