Koncesszióban szinte a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat

A kopóréteg alatt

Belpol

A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak.

Szeptember elsejétől lényegében a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat koncesszióban működik. Nagyjából 360 kilométer – az M5-ös és az M6-os eddig is ilyen formában volt, ehhez csatlakozott most 1237 kilométernyi hálózat –, ez utóbbi kerül a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez. A korábbi üzemeltető, a Magyar Közút Zrt. csak 291 kilométer hálózatért lesz felelős (a hosszabbakat sorolva az M0 körgyűrű, a Budapestről kivezető szakaszok, az M2, az M9 [már ami megvan belőle], az M43, a kaposvári elkerülő és például az M80 tartozik ide). Az új üzemeltető átvette az autópálya-mérnökségeket, az ott foglalkoztatott közutasok pedig szeptembertől átkerültek az új munkáltatóhoz. Hogy utóbbi milyen értékű ügylet volt, az legkorábban a jövő május végi beszámolókból derülhet ki az állományi létszám változása és a tárgyi eszközök értéke soron.

A kontraktusról jelen állás szerint mindössze két elem ismert: az, hogy a Mészáros-kör került helyzetbe, és hogy a koncesszió időtartama 35 év.

Tavaly nyáron jelent meg a közbeszerzési értesítőben a felhívás arról, hogy az állam 35 évre koncesszióba adná az általa fenntartott gyorsforgalmiút-hálózat jó részét. A feladat szerint a meglévő hálózat üzemeltetése mellett 272 kilométer új szakaszt is meg kell építeni tíz éven belül, és 273 kilométer hosszan bővítést kell végrehajtani: így lesz a végén 1662 kilométer az ebben a koncesszióban üzemeltetett sztrádák teljes hossza. Néhány hét volt mindössze arra, hogy a cégek kiszámolják, megéri-e nekik az üzlet. Számolgatott ugyan az osztrák Strabag is, ám végül két érvényes pályázat érkezett be határidőre: a Dömper Kft.-é és a Themis Magántőkealapé. A Dömpernek végül be kellett érnie egy kilométerenként 14 milliárd (!) forintba kerülő sztrádaberuházással Tatabányánál, a koncessziós tender nyertese ugyanis a Themis lett, megtámogatva olyan konzorciumi tagokkal, mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via. Egyik sem üzemeltetett autópályát soha, ellenben mindegyik hátterében Mészáros Lőrinc alakja sejlik föl.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.