2014 óta megint nő a dohányzók száma, a forgalmazás szigorítását azonban 2022-re tolták ki

  • narancs.hu
  • 2019. február 15.

Belpol

Győzött a dohánylobbi.

A kormány idén májusra tervezte a dohányáruk árusításának újabb szigorítását, miszerint a cigaretták dobozain nem lehet feltüntetni a márkanevet. Az intézkedés más országban már bizonyítottan csökkentette a 14-25 éves korosztály dohányzását, de a szigorítás bevezetését a kormány a dohánylobbi miatt csak 2022-ben tudja bevezetni - írja a Népszava.

A cigarettásdobozok egységes fehér csomagolására Ausztráliában van példa, ott már 2012-ben lezajlott a márkátlanítás, aminek következtében csökkent a 14-25 évesek közti dohányzás.

Nálunk idén májustól akarták kötelezővé tenni a gyártók számára a változtatást, de a törvényhozás visszakozni kényszerült: 2022-ig adtak haladékot a cégeknek, és egy olyan könnyítést, hogy a raktáron maradt, már legyártott márkajelzésű dobozok 2022 után még forgalmazhatják.

A Népszava kérdésére a kormányzat ez egy olyan terület, ahol a piaci szereplőknek nagy a lobbiereje. A mesgzólaló Göbl Vilmos szerint azonban már azt is komoly eredményként kell elszámolni, hogy egyáltalán sor kerülhet ennek a szigorítás bevezetésére.

A lap rámutat arra, hogy a késlekedés azért sajnálatos, mert a friss statisztikák szerint a cigarettafogyasztás újra emelkedőben van, éppen a már említett fiatal korosztályban.

Joó Tamásnak, a Semmelweis Egyetem közgazdászának Portfólióban megjelent nyilatkozatát idézik, amely szerint  a dohányfogyasztás csökkenése 2014 után megállt, a fiatalok körében pedig ismét drasztikusan emelkedik a cigarettázók száma. Ahogy írják: " amintegy 2,5 millió hazai dohányos átlagosan 17,5 éves korábban gyújtott rá először."

A statisztika szerint pedig tavaly 17 százalékkal több cigarettát szívtak el a magyarok, mint egy évvel korábban, sőt amíg 2014-ben a 14 és 25 éveseknek a 25 százaléka cigarettázott, addig mostanra ez már 39 százalék.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)