28 éve még leült egymással vitatkozni két politikus, hogy a valódi kérdésekről beszéljenek

  • Gera Márton
  • 2018. december 15.

Belpol

Ilyen volt az Antall József–Kis János-vita.

Miközben ma leginkább az jelenti a politikai vitát, hogy Németh Szilárd és Molnár Zsolt megpróbálja egymást túlkiabálni az ATV stúdiójában, Orbán Viktor pedig azzal utasítja el a miniszterelnök-jelölti vitát, hogy annak nincs itt az ideje, 28 éve leült egymással egy asztalhoz a két legerősebb párt politikusa, hogy politikáról vitatkozzon. Az asztal egyik oldalán a 25 éve elhunyt Antall József, az MDF vezére, míg a másikon Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke ült.

Az esemény jelentősége nemcsak abban állt, hogy a rendszerváltás, az első szabad választások két fordulója között jártunk, hanem abban is, hogy ez volt az első olyan politikai tévévita itthon, mely Európai nyugati felén és az Egyesült Államokban már évtizedek óta ismert volt.

Innen, 2018-ból a több mint egyórás beszélgetés persze igen anakronisztikusnak, és már-már elképzelhetetlennek tűnik. Nemcsak amiatt, hogy ilyen díszletek (egy asztal, három pohár, három szék, időkorlát hiánya) között ma már aligha rendeznének vitát, de azért is, mert a politikusok nem vádolják egymást semmivel, nem hangzik el olyan mondat, amit mémesíteni lehetne, és a kamerába nézés megkérdőjelezhető művészetét is csak Antall gyakorolja, bár ő is csak ritkán. A vita egyik legaranyosabb pillanata, amikor Kis János valamit halkan odamond Antallnak, miközben Baló György moderátor kérdez, de a technikai anomáliák miatt a nézők is hallják a susmogást, amely aztán abba torkollik, hogy Kis és Antall azon dilemmázik, melyikük beszéljen előbb.

Antall József - Kis János vita (1990-04-04)

Antall József az MDF elnöke, Kis János az SZDSZ megbízott alelnöke a választás II. fordulója előtt.

Jól jellemzi az egykori helyzetet, hogy a vita előtt sokan úgy tartották, az nyeri meg az első szabad országgyűlési választást, aki jobban szerepel az 1990 áprilisában tartott dispután. Ez nem is állt távol a valóságtól, ugyanis a két párt majdhogynem hasonló támogatottsággal rendelkezett, az első fordulóban még szoros volt az eredmény. Ehhez képest a két forduló között tartott tévévita tényleg mentes volt mindenféle vádaskodástól, sőt a két fél igyekezett leszögezni, hogy nem lett volna szabad, hogy eldurvuljon a kampány, és az a legfontosabb, hogy a választás után normálisan, parlamenti keretek között tudjanak egymással vitatkozni, dolgozni.

Streamable - free video publishing

Check out this video on Streamable using your phone, tablet or desktop.

 

Bár a 28 évvel ezelőtti tévévita sok tekintetben elavultnak hat, és a megfogalmazott gondolatok egy része felett is eljárt az idő, a két politikus jó néhány olyan dolgot mondott ki, amely ma talán még nagyobb álomnak tűnik, mint anno.

Mit akartak?

  • Abban mindkét fél egyetértett, hogy Európához kell visszatérnie Magyarországnak: európai normákat és európai pártstruktúrákat akarnak követni. Kis ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy európai típusú demokratikus rendszernek kell itthon megszilárdulnia, ami ma talán még elképzelhetetlenebbnek tűnik, mint 1990-ben. Az sem kevésbé érdekes, amikor Kis arról beszél, hogy a következő években eldől, fel tudunk-e zárkózni Európához, vagy pedig visszasüllyedünk a balkáni mocsárba.
  • Abban sem volt vita a résztvevők között, hogy bármelyikük is kerül ellenzékbe, felelős oppozícióként fognak viselkedni. „Nincs igazi demokrácia ott, ahol egy tömegpárt alakul, és utána a másik esélytelen” – mondta ki Antall, aki szerint a nagy tömegpárt és az esélytelen ellenzék mindig rossz irányba viszi az országot, és a politikai váltógazdaság hiánya nem ad lehetőséget a fejlődésre.
  • Antall a vita során arról beszélt, hogy demokrácia nincs egy erős középréteg nélkül, azt mondta, hogy a Magyar Demokrata Fórum ennek a rétegnek a megteremtésén fog dolgozni.
  • A beszélgetés egyik igazán realista pillanata az volt, amikor Kis János azt mondta, hogy nem lehet azt remélni, hogy néhány éven belül áttörő gazdasági áttörés jön, és becsületes párt nem állíthatja, hogy a következő években nem fog növekedni a munkanélküliség.
  • Mivel a vitát a választások két fordulója között rendezték, az egyik kérdés egy lehetséges koalícióról szólt. Antall ezzel kapcsolatban elég hosszan és kissé mellébeszélve magyarázta el, hogy csupán patthelyzetben, válságos időszakban lehetne szó egy nagykoalícióról, amely szerinte csak ritkán működőképes. Kis viszont azt mondta, hogy felelős pártnak együtt kell működnie a másik párttal, ha ez szükséges egy szilárd kormány létrejöttéhez.
  • Streamable - free video publishing

    Check out this video on Streamable using your phone, tablet or desktop.




Mi lett azóta?

A nyugati típusú miniszterelnök-jelölti tévéviták egy ideig ezután részét képezték a magyar politikai életnek. 1994-ben is tartottak ilyet: a választás első fordulója előtt három nappal rendezett eseményen Boross Péter akkori kormányfő az MDF, Kuncze Gábor az SZDSZ és Horn Gyula az MSZP listavezetőjeként jelent meg.

1998-ban is volt vita, akkor Horn Gyula és Orbán Viktor mérkőzött meg, és 2002-ben szintén nem maradt el a vita. Ekkor Medgyessy Péter és Orbán csapott össze, és a Fidesz igyekezett úgy beállítani a disputa előtt, mintha Medgyessy nem merne elmenni a vitára. „A szocialista miniszterelnök-jelölt végig azon ügyeskedett, hogyan tud olyan helyzetet teremteni, amelyben végül kibújhat a vita kényszere alól. Medgyessy Péter nem mer kiállni Orbán Viktorral akkor, ha nem érzi a háta mögött a balliberális média támogatását” – mondta akkor Kövér László.

Medgyessy Péter és Orbán Viktor a miniszterelnök-jelölti vitán 2002-ben

Medgyessy Péter és Orbán Viktor a miniszterelnök-jelölti vitán 2002-ben

 



A magyar politikai élet talán legismertebb vitája 2006-ban volt, amikor már sokkal modernebb keretek között vitatkozott Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. Az időkorlátos, pulpitusos vitát akkor sokak szerint egyértelműen Gyurcsány nyerte, aki Orbánnal ellentétben nem a kamerába, hanem az ellenfelére nézett. Ez volt azonban az utolsó miniszterelnök-jelölti vita, legalábbis az olyan, melyen Orbán Viktor is részt vett. 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is elutasította a Fidesz a vitát, így legutóbb az RTL már csak egy olyan vitát tudott megrendezni, melyen minden nagyobb párt miniszterelnök-jelöltje ott volt, kivéve Orbán Viktort.

    Gyurcsány vs. Orbán választási vita 2006

    Ez a videó Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a 2006-os választások előtti nyilvános televíziós vitája. Vegyetek elő egy papírt és jegyzeteljetek. Szépen vezessétek végig ki mit ígért majd gondoljátok végig, hogy végül mennyi valósult meg ezekből a szép ígéretekből! Azt garantálom, hogy agyvérzés közeli állapotba kerültök a végére!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.