Februárban jogerősen is elítélték a Schadl-Völner-ügy korrupt végrehajtóit, akik bevallották, hogy kenőpénzt fizettek Schadl György volt végrehajtó kari elnöknek. A bíróság ítéletében ötmillióról két és félmillió forintra csökkentette a terheltekre kiszabott pénzbüntetést, egyikőjük néhány hónappal később viszont már 73 milliós osztalékot vett fel – írja a 24.hu.
A Fővárosi Ítélőtábla azért felezte meg a korábban kiszabott ötmillió forintos pénzbüntetést, mert vagyoni, jövedelmi viszonyaikról szóló nyilatkozataikban a végrehajtó vádlottak közül senki nem számolt be az átlagtól eltérő összegű jövedelemről, vagyoni viszonyaik sem térnek el jelentősen az átlagtól, ugyanakkor eltartásra szoruló hozzátartozóik vannak. M. E. nyolcadrendű vádlott bírósági nyilatkozata szerint életvezetési tanácsadóként dolgozik, június elején azonban úgy döntött, hogy végelszámolással megszünteti az irodáját, amivel csaknem egy időben a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Iroda közzétette pénzügyi beszámolóját. A 24.hu ennek mellékletében szúrta ki, hogy
néhány hónnappal azután, hogy a bíróság az átlagos jövedelemi viszonyai okán felére csökkentette a pénzbüntetését, 73 millió forint osztalékot vett ki a végrehajtói irodából.
A lap felidézte, M. E. nyolcadrendű vádlottat 2018. augusztusában nevezték ki végrehajtónak a Budai Központi Kerületi Bíróság mellé, a vádak alapján Schadl György közbenjárására. Munkáját 2021 novemberéig tudta folytatni, amikor a végrehajtók elnökével csaknem egyszerre őt is letartóztatták. A kevesebb mint három és fél éves tevékenysége során 426 millió forint profitot termelt az önálló bírósági végrehajtói irodája, amiből a vádak szerint 254 millió forintnyi osztalékot adott át Schadl Györgynek. Ezért cserébe „fizetést” kapott a végrehajtók elnökétől, a nyomozati iratok szerint összesen 57 millió forintot.
A portál megkeresésére a végrehajtó nem kívánt nyilatkozni, a Fővárosi Ítélőtábla pedig azt írta, a terheltek vagyoni viszonyaira, jövedelemforrásaira, bevételeire vonatkozó bírói megállapítások a terheltek személyi körülményei körében tett nyilatkozatain alapulnak, a terhelti állításokat, hacsak nem állnak kirívó ellentétben az ügyiratok tartalmával, a bírói gyakorlat rendszerint elfogadja, annak ellenőrzésére külön bizonyítást nem vesz fel.
Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtószóvivője a 24.hu megkeresésére azt közölte, a végrehajtók ügyében eljáró ügyész az elsőfokon kiszabott pénzbüntetési mérték helybenhagyását kezdeményezte, mert annak megfizetésére e terhelt rendelkezett a szükséges anyagi teherbíró képességgel. A szóvivő szerint M. E. büntetőjogi felelőségét a bíróság korrupciós bűntett miatt állapította meg, a vesztegetést követően a jogszabályi keretek közt kifejtett végrehajtói tevékenysége eredményeként, munkavégzéséhez kapcsolódóan megszerzett jövedelme nem bűnös úton szerzett összeg, annak vagyonelkobzás intézkedéssel történő utólagos elvonására nincs törvényes lehetőség.
