A beiktatása óta eltelt fél évben több mint egy hónapot töltött külföldön Novák Katalin

  • narancs.hu
  • 2022. november 25.

Belpol

A Fidesz annak idején nem is titkolta, hogy alapvetően diplomáciai szerepet szánnak az államfőnek.

A beiktatása óta eltelt fél alatt Novák Katalin államfő huszonegy alkalommal utazott külföldre, és ennyi idő alatt összesen több mint egy hónapot töltött az országon kívül – írja a Népszava

Ez elődje diplomáciai aktivitásával összehasonlítva is sűrű külföldi programnak tűnik: Áder János 2012-ben, elnöklése első hat hónapjában mindössze hétszer járt külföldön.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Fidesz nem is nagyon titkolta, hogy Nováknak alapvetően diplomáciai szerepet szánnak, főként olyan helyekre vagy olyan üzenetekkel küldve, amelyek a miniszterelnökhöz politikailag kevésbé illeszthetőek. Így nem is meglepő, hogy az államfő útja a leggyakrabban a nyugati világba vezetnek, miközben Orbán Viktornak és a minisztereinek inkább Oroszországban, Kínában, vagy éppen Üzbegisztánban, a Türk Tanácsban van jelenése.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a lapnak nyilatkozva elmondta, az EU elleni itthoni propagandával párhuzamosan Orbánnak fontos, hogy legyenek olyan képviselői is az országnak, akik „elfogadhatóak” a külföldi, nyugati vezetők szemében, Novák pedig egy ilyen figura lehet.

A legtöbb út ezek alapján magyarázható – Nagy Attila Tibor megfogalmazásában – Novák „kiegészítő külügyér” feladataival. Persze megvannak a „kötelező” események, mint az ENSZ közgyűlése vagy II. Erzsébet temetése. Ám a lapnak nyilatkozó szakember szerint Novák Katalin útjai között akad olyan, amibe még „kézzel nem fogható” eredményt is nehéz belemagyarázni. Ilyen volt például Novák Egyesült Államokbeli turnéja.

A köztársági elnök legutóbbi útja azonban látványosan túlmutat a protokolleseményeken: Izraelbe együtt ment Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki célzott rá, hogy hazánk is vásárolhat elemeket az izraeli fejlesztésű Vaskupola légvédelmi elhárítórendszerből, amelyet közösen tekintettek meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.