A beiktatása óta eltelt fél évben több mint egy hónapot töltött külföldön Novák Katalin

  • narancs.hu
  • 2022. november 25.

Belpol

A Fidesz annak idején nem is titkolta, hogy alapvetően diplomáciai szerepet szánnak az államfőnek.

A beiktatása óta eltelt fél alatt Novák Katalin államfő huszonegy alkalommal utazott külföldre, és ennyi idő alatt összesen több mint egy hónapot töltött az országon kívül – írja a Népszava

Ez elődje diplomáciai aktivitásával összehasonlítva is sűrű külföldi programnak tűnik: Áder János 2012-ben, elnöklése első hat hónapjában mindössze hétszer járt külföldön.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Fidesz nem is nagyon titkolta, hogy Nováknak alapvetően diplomáciai szerepet szánnak, főként olyan helyekre vagy olyan üzenetekkel küldve, amelyek a miniszterelnökhöz politikailag kevésbé illeszthetőek. Így nem is meglepő, hogy az államfő útja a leggyakrabban a nyugati világba vezetnek, miközben Orbán Viktornak és a minisztereinek inkább Oroszországban, Kínában, vagy éppen Üzbegisztánban, a Türk Tanácsban van jelenése.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a lapnak nyilatkozva elmondta, az EU elleni itthoni propagandával párhuzamosan Orbánnak fontos, hogy legyenek olyan képviselői is az országnak, akik „elfogadhatóak” a külföldi, nyugati vezetők szemében, Novák pedig egy ilyen figura lehet.

A legtöbb út ezek alapján magyarázható – Nagy Attila Tibor megfogalmazásában – Novák „kiegészítő külügyér” feladataival. Persze megvannak a „kötelező” események, mint az ENSZ közgyűlése vagy II. Erzsébet temetése. Ám a lapnak nyilatkozó szakember szerint Novák Katalin útjai között akad olyan, amibe még „kézzel nem fogható” eredményt is nehéz belemagyarázni. Ilyen volt például Novák Egyesült Államokbeli turnéja.

A köztársági elnök legutóbbi útja azonban látványosan túlmutat a protokolleseményeken: Izraelbe együtt ment Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki célzott rá, hogy hazánk is vásárolhat elemeket az izraeli fejlesztésű Vaskupola légvédelmi elhárítórendszerből, amelyet közösen tekintettek meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.