A tisztán magánellátásban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat, házi gyermekorvosokat, foglalkozás-egészségügyi orvosokat és gyógyszerészeket nem kötelezné a kormány arra, hogy havi 20 órát dolgozzanak az állami egészségügyben annak érdekében, hogy megtarthassák működési engedélyüket – közölte a hvg.hu-val a Belügyminisztérium (BM).
Mint az decemberben kiderült, az akkor még csak készülő rendeletben azt tervezték, hogy a magánellátásban dolgozó szakembereknek kötelező lenne havonta 20 órát kell dolgozniuk az állami egészségügyben is. Ez a szabályozás végül kimaradt a megjelent rendeletből, de Gulyás Gergely is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy januárban visszatérnek rá.
A tervezetet sokan kritizálták, a BM viszont most a hvg.hu-nak azt írta, ők a betegbiztonságot akarják fokozni, illetve el akarják kerülni az orvosi tudásamortizációt, a társadalmi vitára beérkezett javaslatokat átnézik, és azok alapján készül előterjesztés a kormánynak.
A tárca azt is írta,
a szakellátásban végzett általános orvosi diplomához kötött tevékenységek tekintetében vezetnének be gyakorlati képzési kötelezettséget,
tehát vannak, akik kimaradnának belőle, és csak a szakellátást végző orvosokat köteleznék állami szolgálatra.
A lap megkérdezte a tárcát arról is, mikor lesz meghatározva, hogy pontosan melyik kórház milyen feladatokat lát el, illetve mikortól áll fel az új struktúra, ami alapján a vármegyei kórház igazgatója vezényelheti a dolgozókat másik telephelyre. Erre azt írták, hogy a városi és „(vár)megyei" kórház fogalmának megalkotásával elsősorban az általános sürgősségi (akut) betegellátásban betöltött szerepek viszonyrendszerét tisztázták, a kormány a lakóhelyközeli ellátásokat akarja biztosítani és megerősíteni.
Hozzátették, a kórházak pontos szakmai összetételét az adott területen élők ellátási igényei alapján határozták meg az intézményvezetők, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) irányítása mellett. Most a szakellátás megszervezésében a vármegyei kórházak irányítói erősebb jogosítványokat kapnak. Ennek szükségességét és eredményességét a koronavírus-járvány idején szerzett tapasztalatok támasztják alá – tették hozzá.
Azt is írták, hogy a vármegyei kórházak – a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével – továbbra is biztosítják mindazokat a szakellátásokat és beavatkozásokat, melyek magasabb szintű beavatkozást indokolnak. Január 1-gyel nem változott semmi, a korábbi rend szerint fogadják a betegeket.
Az egészségügyben dolgozókat a járvány miatt is lehetett vezényelni, de a lehetőséggel nem éltek vissza a munkáltatók – írta a tárca. Ez egy olyan sarkalatos pont, amit élesen kifogásoltak az orvosok. A december végén elfogadott egészségügyi törvénymódosítás alapján ugyanis megyén belül bármely állami intézménybe átirányíthatják az orvosokat és szakdolgozókat. A tárca azt állítja, számukra biztosíték, hogy a törvény szerint csak olyan messzire lehet kivezényelni őket, ami legfeljebb másfél órányi utazási időre van, éppen ezért nem is tartanak attól, hogy emiatt tömegesen mondanának fel.
Az ápolási osztályok (elfekvőket) átszervezéséről a BM azt írta, valóban nem egyszerre szervezik ki az osztályokat a szociális intézményeknek, hanem több ütemben, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilotprogram 2023 első felében elindul, előkészítői munkálatai megkezdődtek.
