Egészségügyi törvényjavaslat: jönnek a "városi" és "vármegyei" kórházak

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

A kormány által benyújtott javaslat különféle kórházkategóriákat határoz meg, és idővel a mentőknek kell átvennie a háziorvosi ügyeleteket. 

Mint arról már írtunk, kedden késő este a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot az egészségüggyel kapcsolatban, ebben rendelkeznek arról, hogy a köznyelvben csak "elfekvőnek" nevezett ápolási osztályokat akórházak helyett a szociális ellátórendszer veszi majd át. A benyújtott törvényjavaslat azonban az egészségüggyel kapcsolatban is több rendelkezést tartalmaz, amelyek részben már korábban megjelentek a sajtóban is.

A hvg.hu összefoglalója szerint a javaslat úgy alakítja át a rendszert, hogy a megyei kórházakban lesz sürgősségi ellátás, a városikban pedig legfeljebb szakellátás.

A betegek szempontjából talán a legfontosabb, hogy a tervezett változtatások a sürgősségi- és a szakellátást is alapjaiban érintik, bár az, hogy pontosan melyik kórháznak mi lesz a feladata, még nem tudni, a miniszter ugyanis rendeletben állapítja majd meg a részleteket. A javaslat szerint viszont

  • a Városi kórháznak 0-24 órában alkalmasnak kell lennie a betegfogadásra, és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást;
  • a Vármegyei kórház 0-24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább öt, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást.
  • Azt, hogy Budapesten mi lesz, egyelőre nem tudni.

Az ügyeleti ellátást is alapjaiban írná át a törvényjavaslat, de nem egészen úgy, ahogy a kiszivárgott hírek szerint eddig sejteni lehetett: 

  • Budapesten továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeletről;
  • a fővároson kívül viszont a mentőszolgálat feladata lesz az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás biztosítása, de az OMSZ eleinte csak ott látja el az ügyeleti ellátást, ahol a települési önkormányzat nem kötött egészségügyi szolgálatóval megállapodást. 2023 július elsejétől már a fenti megállapodás híján is ellátja majd az ügyeleti teendőket a mentőszolgálat, ha más nem tudja ellátni, végül pedig 2024 január elsejétől akkor is az OMSZ felel majd az ügyeletért, ha a településeknek volt más szolgáltatóval megállapodásuk, mivel ezek hatályukat vesztik.

A szakemberhiányt az átvezényléssel akarja orvosolni a kormányzat, a terv szerint minden megyében kijelölnek egy vezető intézményt, amely ellátja az irányítási feladatokat, és dönt például a dolgozók átvezényléséről is a teljes megyén belül, annyi kikötéssel, hogy a munkahely és a lakóhely között az oda- és visszautazás ideje tömegközlekedéssel elérheti akár a napi 3 órát, 10 éven aluli gyereket nevelő dolgozónál a 2 órát, illetve "aránytalan sérelemmel nem járhat".

A törvényjavaslat másik fontos, dolgozókat érintő eleme, hogy a munka értékelése alapján akár 20 százalékkal csökkenthető a fizetésük, bár az is igaz, hogy a jól dolgozók illetménye akár 40 százalékkal is növelhető.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a lapnak azt mondta, hogy nem kívánják kiegészíteni keddi közleményüket, amely szerint nem támogatják az egészségügyi törvénytervezetet, mert az általuk ismert formában "veszélyezteti az ellátásbiztonságot". 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.