Egészségügyi törvényjavaslat: jönnek a "városi" és "vármegyei" kórházak

  • narancs.hu
  • 2022. november 16.

Belpol

A kormány által benyújtott javaslat különféle kórházkategóriákat határoz meg, és idővel a mentőknek kell átvennie a háziorvosi ügyeleteket. 

Mint arról már írtunk, kedden késő este a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot az egészségüggyel kapcsolatban, ebben rendelkeznek arról, hogy a köznyelvben csak "elfekvőnek" nevezett ápolási osztályokat akórházak helyett a szociális ellátórendszer veszi majd át. A benyújtott törvényjavaslat azonban az egészségüggyel kapcsolatban is több rendelkezést tartalmaz, amelyek részben már korábban megjelentek a sajtóban is.

A hvg.hu összefoglalója szerint a javaslat úgy alakítja át a rendszert, hogy a megyei kórházakban lesz sürgősségi ellátás, a városikban pedig legfeljebb szakellátás.

A betegek szempontjából talán a legfontosabb, hogy a tervezett változtatások a sürgősségi- és a szakellátást is alapjaiban érintik, bár az, hogy pontosan melyik kórháznak mi lesz a feladata, még nem tudni, a miniszter ugyanis rendeletben állapítja majd meg a részleteket. A javaslat szerint viszont

  • a Városi kórháznak 0-24 órában alkalmasnak kell lennie a betegfogadásra, és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást;
  • a Vármegyei kórház 0-24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább öt, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást.
  • Azt, hogy Budapesten mi lesz, egyelőre nem tudni.

Az ügyeleti ellátást is alapjaiban írná át a törvényjavaslat, de nem egészen úgy, ahogy a kiszivárgott hírek szerint eddig sejteni lehetett: 

  • Budapesten továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeletről;
  • a fővároson kívül viszont a mentőszolgálat feladata lesz az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás biztosítása, de az OMSZ eleinte csak ott látja el az ügyeleti ellátást, ahol a települési önkormányzat nem kötött egészségügyi szolgálatóval megállapodást. 2023 július elsejétől már a fenti megállapodás híján is ellátja majd az ügyeleti teendőket a mentőszolgálat, ha más nem tudja ellátni, végül pedig 2024 január elsejétől akkor is az OMSZ felel majd az ügyeletért, ha a településeknek volt más szolgáltatóval megállapodásuk, mivel ezek hatályukat vesztik.

A szakemberhiányt az átvezényléssel akarja orvosolni a kormányzat, a terv szerint minden megyében kijelölnek egy vezető intézményt, amely ellátja az irányítási feladatokat, és dönt például a dolgozók átvezényléséről is a teljes megyén belül, annyi kikötéssel, hogy a munkahely és a lakóhely között az oda- és visszautazás ideje tömegközlekedéssel elérheti akár a napi 3 órát, 10 éven aluli gyereket nevelő dolgozónál a 2 órát, illetve "aránytalan sérelemmel nem járhat".

A törvényjavaslat másik fontos, dolgozókat érintő eleme, hogy a munka értékelése alapján akár 20 százalékkal csökkenthető a fizetésük, bár az is igaz, hogy a jól dolgozók illetménye akár 40 százalékkal is növelhető.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a lapnak azt mondta, hogy nem kívánják kiegészíteni keddi közleményüket, amely szerint nem támogatják az egészségügyi törvénytervezetet, mert az általuk ismert formában "veszélyezteti az ellátásbiztonságot". 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.