Az Országgyűlés utolsó idei ülésnapján számos törvényjavaslatot fogadtak el, köztük az egészségügy átalakítására vonatkozó csomagot is. Az új szabályok értelmében egyebek mellett megváltozik a háziorvosi ügyeleti rendszer, és előkészítik a jelenleg önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakrendelők államosítását. Noha utóbbinál nagyon óvatosan fogalmaz a törvény, a végcél mégiscsak a központosítás. Mindkét változtatás heves reakciókat váltott ki nemcsak az orvostársadalomból, hanem a településvezetőkből is – szerintük az új szabályozással lényegesen romlana a betegellátás színvonala. „Ez az egész a betegellátás szervezésének nem értéséről tanúskodik, és ebből baj lesz” – értékeli Szabad Zoltán háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke a háziorvosi ügyeleti ellátás átalakításáról szóló új rendelkezést.
Menni vagy nem menni
A tervek szerint 2023. július 1-jétől a háziorvosi ügyelet megszervezése és fenntartása Budapest kivételével átkerül az önkormányzatoktól az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ); a kormány a Hajdú-Bihar megyében tavaly júliusban indult pilot program sikerességére hivatkozik. Ennek keretében a megyében tavaly óta az OMSZ látja el az ügyeleti feladatok koordinálását; ez 21 háziorvosi ügyeleti telephelyet jelent. Az ötletet annak idején több kistelepülési önkormányzat is örömmel fogadta, hiszen megszabadultak egy komoly anyagi tehertől, a háziorvosi ügyeleti ellátás fenntartása ugyanis az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozott, amire több tízmillió forintot kellett költeni évente. Az eredetileg egyévesre tervezett programra 1,1 milliárd forintot szántak, részben uniós forrásból. Az ügyeletben dolgozók 5800 forintos órabért kaptak 16 órás műszakra – a jövőben 8500 forintos óradíj mellett csak 6 órát kell ügyelniük. Egy év után sem zárult le a pilot, egy a programban részt vevő orvos forrásunktól úgy tudjuk, kéthavonta köt az ügyelő orvosokkal az OMSZ szerződést. Ez valószínűleg így marad jövő júliusig, amikor a tervek szerint beindul az új ügyeleti rendszer.
Bár a kormányzat és az egészségügyi tárca azt hajtogatja, hogy a „sikeres” hajdú-bihari modellt terjesztik ki országos szintre, ez nem teljesen igaz. Annyiban igen, hogy a feladat az OMSZ-hez kerül, viszont jelenleg délután 4-től reggel 8-ig tart a háziorvosi ügyelet, míg a jövőben csak délután 4-től este 10-ig. A másik fontos különbség az ellátási helyek jelentős ritkítása, erről nemrég a Népszavában szivárogtak ki információk. A lap értesülései szerint a jelenlegi 300 ügyeleti központ száma 102-re csökkenne a jövőben. Ha ezt az adatot Hajdú-Biharra vetítve nézzük, akkor a jelenlegi 21 háziorvosi ügyeletből 8 maradna. Továbbá a háziorvosokat eddig nem kötelezték egységesen ügyelet vállalására. Úgy tudjuk, a próbaprogramban csak olyan orvosok vettek részt, akik korábban is vállaltak ügyeletet; a jövőben ez is változik, ugyanis a tervek szerint havi két ügyeletre kötelezni is lehet őket – erről november elején Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt egy egyeztetésen a Magyar Orvosi Kamara elnökségének, miután a MOK számos ponton bírálta, illetve néhol értelmezhetetlennek tartotta a törvénytervezetet.
„Szakszervezeti vezetőként a legnagyobb problémám az ügyeleti rendszer átalakításával az, hogy Takács Péter ezt egy íróasztal mellett eldöntötte a sikeresnek mondott hajdú-bihari pilotra hivatkozva. De eddig nem jelent meg egyetlen nyilvános tanulmány sem, ami igazolná ezt” – mondja Szabad Zoltán, aki szerint nem ismert, hogy milyen szempontok alapján összegezték a modellprogram eredményeit.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
