Káosz lesz a háziorvosi rendszer és a szakrendelők átalakításából

Doktor bácsi, ne gyógyítsa meg!

Belpol

Négyezer-ötszáz orvos nyilatkozott úgy a Magyar Orvosi Kamarának, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, ha nem változtat a kormány az elfogadott egészségügyi törvény rendelkezésein. A „reformnak” az önkormányzatok sem örülnek.

Az Országgyűlés utolsó idei ülésnapján számos törvényjavaslatot fogadtak el, köztük az egészségügy átalakítására vonatkozó csomagot is. Az új szabályok értelmében egyebek mellett megváltozik a háziorvosi ügyeleti rendszer, és előkészítik a jelenleg önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakrendelők államosítását. Noha utóbbinál nagyon óvatosan fogalmaz a törvény, a végcél mégiscsak a központosítás. Mindkét változtatás heves reakciókat váltott ki nemcsak az orvostársadalomból, hanem a településvezetőkből is – szerintük az új szabályozással lényegesen romlana a betegellátás színvonala. „Ez az egész a betegellátás szervezésének nem értéséről tanúskodik, és ebből baj lesz” – értékeli Szabad Zoltán háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke a háziorvosi ügyeleti ellátás átalakításáról szóló új rendelkezést.

Menni vagy nem menni

A tervek szerint 2023. július 1-jétől a háziorvosi ügyelet megszervezése és fenntartása Budapest kivételével átkerül az önkormányzatoktól az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ); a kormány a Hajdú-Bihar megyében tavaly júliusban indult pilot program sikerességére hivatkozik. Ennek keretében a megyében tavaly óta az OMSZ látja el az ügyeleti feladatok koordinálását; ez 21 háziorvosi ügyeleti telephelyet jelent. Az ötletet annak idején több kistelepülési önkormányzat is örömmel fogadta, hiszen megszabadultak egy komoly anyagi tehertől, a háziorvosi ügyeleti ellátás fenntartása ugyanis az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozott, amire több tízmillió forintot kellett költeni évente. Az eredetileg egyévesre tervezett programra 1,1 milliárd forintot szántak, részben uniós forrásból. Az ügyeletben dolgozók 5800 forintos órabért kaptak 16 órás műszakra – a jövőben 8500 forintos óradíj mellett csak 6 órát kell ügyelniük. Egy év után sem zárult le a pilot, egy a programban részt vevő orvos forrásunktól úgy tudjuk, kéthavonta köt az ügyelő orvosokkal az OMSZ szerződést. Ez valószínűleg így marad jövő júliusig, amikor a tervek szerint beindul az új ügyeleti rendszer.

Bár a kormányzat és az egészségügyi tárca azt hajtogatja, hogy a „sikeres” hajdú-bihari modellt terjesztik ki országos szintre, ez nem teljesen igaz. Annyiban igen, hogy a feladat az OMSZ-hez kerül, viszont jelenleg délután 4-től reggel 8-ig tart a háziorvosi ügyelet, míg a jövőben csak délután 4-től este 10-ig. A másik fontos különbség az ellátási helyek jelentős ritkítása, erről nemrég a Népszavában szivárogtak ki információk. A lap értesülései szerint a jelenlegi 300 ügyeleti központ száma 102-re csökkenne a jövőben. Ha ezt az adatot Hajdú-Biharra vetítve nézzük, akkor a jelenlegi 21 háziorvosi ügyeletből 8 maradna. Továbbá a háziorvosokat eddig nem kötelezték egységesen ügyelet vállalására. Úgy tudjuk, a próbaprogramban csak olyan orvosok vettek részt, akik korábban is vállaltak ügyeletet; a jövőben ez is változik, ugyanis a tervek szerint havi két ügyeletre kötelezni is lehet őket – erről november elején Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt egy egyeztetésen a Magyar Orvosi Kamara elnökségének, miután a MOK számos ponton bírálta, illetve néhol értelmezhetetlennek tartotta a törvénytervezetet.

„Szakszervezeti vezetőként a legnagyobb problémám az ügyeleti rendszer átalakításával az, hogy Takács Péter ezt egy íróasztal mellett eldöntötte a sikeresnek mondott hajdú-bihari pilotra hivatkozva. De eddig nem jelent meg egyetlen nyilvános tanulmány sem, ami igazolná ezt” – mondja Szabad Zoltán, aki szerint nem ismert, hogy milyen szempontok alapján összegezték a modellprogram eredményeit.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.