A forradalom leverésére emlékeztek ma a pártok

  • narancs.hu
  • 2023. november 4.

Belpol

„November 4. Nemzeti gyásznap.” 

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapjára emlékezők sorát Orbán Viktor nyitotta meg szombaton: egy fekete-fehér archív fotót posztolt, amin a Parlament előtti tankok és emberek láthatóak . A Facebookon és Instagramon megosztott fényképen felirat: Gloria Victis (azaz Dicsőség a legyőzötteknek!), a hozzáfűzött szöveg rövid: „November 4. Nemzeti gyásznap”.

A  telex.hu összeállítása szerint a Fidesz közösségi oldalán kicsit hosszabb a szöveg, ami az orosz-ukrán háború idején egy kicsit áthallásos is, de a lap szerint biztos, hogy nem szándékosan: „Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján azokra emlékezünk, akik nem féltek szembeszállni a szovjet tankokkal.”

 A KDNP is az archív fotó+szöveg felállást választotta a közösségi oldalán, kicsit több érzelmi elemmel: „1956. november 4-én a szovjet csapatok vérbe fojtották a magyar forradalmat. A nemzeti gyásznapon emlékezzünk a mártírokra és a megtorlás áldozataira! Tisztelet a hősöknek!” – írják.

Az ellenzéknél Dobrev Klára és az LMP ébredt legkorábban. A DK EP-képviselője a közösségi oldalán árnyékkormányos stemplivel és „November 4. az emlékezés napja” felirattal ellátott fotót posztolt, hozzáfűzött aktuálpolitikai kitekintéssel, miszerint „Moszkva mindig nehezen viselte más népek függetlenségi törekvéseit, ezt láttuk 1956-ban, 1968-ban és ezt látjuk ma is.”

Az LMP a konzervatív közlemény formához nyúlt, amiben többek között azt írják, hogy „az 1956-os forradalom legfontosabb üzenete az, hogy csak saját magunk tudjuk kivívni a szabadságunkat.”

A virtuális megemlékezések mellett a gyásznapi ceremónia sem maradt el: szombat délelőtt katonai tiszteletadás mellett, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján szombaton az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.