A forradalom leverésére emlékeztek ma a pártok

  • narancs.hu
  • 2023. november 4.

Belpol

„November 4. Nemzeti gyásznap.” 

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapjára emlékezők sorát Orbán Viktor nyitotta meg szombaton: egy fekete-fehér archív fotót posztolt, amin a Parlament előtti tankok és emberek láthatóak . A Facebookon és Instagramon megosztott fényképen felirat: Gloria Victis (azaz Dicsőség a legyőzötteknek!), a hozzáfűzött szöveg rövid: „November 4. Nemzeti gyásznap”.

A  telex.hu összeállítása szerint a Fidesz közösségi oldalán kicsit hosszabb a szöveg, ami az orosz-ukrán háború idején egy kicsit áthallásos is, de a lap szerint biztos, hogy nem szándékosan: „Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján azokra emlékezünk, akik nem féltek szembeszállni a szovjet tankokkal.”

 A KDNP is az archív fotó+szöveg felállást választotta a közösségi oldalán, kicsit több érzelmi elemmel: „1956. november 4-én a szovjet csapatok vérbe fojtották a magyar forradalmat. A nemzeti gyásznapon emlékezzünk a mártírokra és a megtorlás áldozataira! Tisztelet a hősöknek!” – írják.

Az ellenzéknél Dobrev Klára és az LMP ébredt legkorábban. A DK EP-képviselője a közösségi oldalán árnyékkormányos stemplivel és „November 4. az emlékezés napja” felirattal ellátott fotót posztolt, hozzáfűzött aktuálpolitikai kitekintéssel, miszerint „Moszkva mindig nehezen viselte más népek függetlenségi törekvéseit, ezt láttuk 1956-ban, 1968-ban és ezt látjuk ma is.”

Az LMP a konzervatív közlemény formához nyúlt, amiben többek között azt írják, hogy „az 1956-os forradalom legfontosabb üzenete az, hogy csak saját magunk tudjuk kivívni a szabadságunkat.”

A virtuális megemlékezések mellett a gyásznapi ceremónia sem maradt el: szombat délelőtt katonai tiszteletadás mellett, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján szombaton az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.