A főváros megfúrta a könyvhetet

  • Hamvay Péter
  • 2016. március 24.

Belpol

Kocsis Mátéék kidobták a rendezvényt a Vörösmarty térről.

Nemkívánatos az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren, így határozott a Láng Zsolt II. kerületi és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterek által vezetett Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság – erősítette meg lapunk információját Kocsis András Sándor, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, aki hangsúlyozta: „A tervezett döntés ellen közel 100 tagcégünk nevében, a magyar könyvszakma nagy részét tömörítő, képviselő szervezetként a leghatározottabban tiltakozunk.”

false

Az 1929 óta megrendezett, a legrégebbi és valódi nemzeti konszenzus övezte kulturális esemény azért nem települhet ki immár 87. alkalommal a térre, hogy ott „rend legyen”. Állítólag ezzel indokolták a város urai a lépésüket. A karácsonyi vásár nem zavarja őket, azt idén is meg lehet tartani, de a június 9-én kezdődő könyvhét, úgy látszik, méltatlan zsibvásár csak a szemükben. Az ügy háttérben talán az lehet, hogy a Vörösmarty téri vendéglősöknek ne kelljen egy hétvégére visszapakolni a teraszaikat, hogy átadják a helyet a könyves sátraknak. A rendezvény számára a Nemzeti Múzeum kertjét ajánlották fel. Ám ennyi idővel a könyvhét kezdete előtt lehetetlen áthelyezni azt, ráadásul kormánydöntés született a terület felújításáról, így hosszú távon úgysem használható az könyves rendezvényként.

Az MKKE felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a Vörösmarty tér – s a térbe torkolló utcák tér felőli szakasza – nem csupán egy helyszín a sok közül, hanem évtizedek óta a könyvhét budapesti központi rendezvényeinek a helyszíne, ezáltal Budapest kulturális életének szimbolikus tere. A helyszín előzmények nélküli, indokolatlan, váratlan megváltozta­tása – alig több mint két hónappal a rendezvény megnyitása előtt – beláthatatlan károkat okozna, súlyos következményekkel járna az üzleti tervüket jórészt a könyvhétre fókuszáló, a téren pavilont bérlő könyvkiadók és a megszokott nyár eleji kulturális programjának helyszínét elveszítő budapesti olvasóközönség számára egyaránt. De veszteség érné a fővárost is, hisz Budapest evvel a döntéssel a város kulturális életének egyik tradicionális, emblematikus, évről évre tízezrek által legitimált színhelyét számolná fel.

Frissítés: az újabb fejleményeket lásd itt!

Figyelmébe ajánljuk

Ének az előcsarnokból

  • - turcsányi -

Quentin Tarantino nem filmrendező, jó, nem elsősorban filmrendező, hanem valami szekta, de híveinek számossága miatt sokkal inkább valamiféle egyház érinthetetlen Jézuskája, aki történetesen filmrendező (is).

Nyomasztó naplemente

  • Kiss Annamária

Az izraeli Hanoch Levin 1975-ben bemutatott méltán híres tragikomédiájának új interpretációjából pont az nem jön át, amitől izgalmas lenne a darabot épp most elővenni: az élni akarás ereje.

 

A múlt titkai

Nem sokon múlt, hogy Brückner Jánosból (1984) festőművész lett; az egyébként kémia–biológia tagozaton eltöltött középiskolai évek alatt fordult a rajzolás felé, majd a kétezres évek elején, amikor az ELTE BTK magyar irodalom és filozófia szakán tanult, kezdett el hobbi szinten festegetni.

Focipálya, lovarda, Dubaj - Rákosrendezőn

Lázár János szerint a volt teherpályaudvar helyére építendő városközpont születése egyenesen Orbán Viktor kívánsága volt, aki a minisztert nemcsak azzal bízta meg, hogy találjon helyet az új szenzációnak, de azt is kikötötte, hogy a területen középszerű projekt nem valósulhat meg.

Kartávolság

Amikor időről időre kísérletet tesznek arra okos, mérsékelten okos és kifejezetten hülye ún. elemzők („megfigyelők”), hogy meghatározzák a 2010 utáni magyarországi berendezkedés mibenlétét, a hülyék általában arra jutnak, hogy minden problémája ellenére ez még mindig demokrácia.

A 2023-as kormányprogram

Sok ronda disznóság megtörtént már Magyarország parlamentjében a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben, de ennél a múlt csütörtöki esetnél szégyenteljesebb aligha.

Magánbankok viszik a prímet

Az Orbán-rezsim térfoglalása egyedülálló helyzetet hozott létre a magyar bankszektorban. Míg másutt a politikai vezetés elsősorban állami pénzintézeteket használ föl céljai megvalósítására, addig nálunk magántulajdonú bankok bekebelezésével erősíti és tartósítja a hatalmát.

Szájzárrendelet és székbírság

Jogkorlátozó, a szólásszabadságot szűkítő intézkedésnek tartják az ellenzékiek, míg a fideszesek a testületi munka hatékonyságát biztosító rendelkezésnek azt az új szankciós lehetőséget, amelyet a polgármester kezdeményezésére a testület kormánypárti többsége szabhat ki a renitens képviselőre.