A főváros megfúrta a könyvhetet

  • Hamvay Péter
  • 2016. március 24.

Belpol

Kocsis Mátéék kidobták a rendezvényt a Vörösmarty térről.

Nemkívánatos az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren, így határozott a Láng Zsolt II. kerületi és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterek által vezetett Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság – erősítette meg lapunk információját Kocsis András Sándor, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, aki hangsúlyozta: „A tervezett döntés ellen közel 100 tagcégünk nevében, a magyar könyvszakma nagy részét tömörítő, képviselő szervezetként a leghatározottabban tiltakozunk.”

false

Az 1929 óta megrendezett, a legrégebbi és valódi nemzeti konszenzus övezte kulturális esemény azért nem települhet ki immár 87. alkalommal a térre, hogy ott „rend legyen”. Állítólag ezzel indokolták a város urai a lépésüket. A karácsonyi vásár nem zavarja őket, azt idén is meg lehet tartani, de a június 9-én kezdődő könyvhét, úgy látszik, méltatlan zsibvásár csak a szemükben. Az ügy háttérben talán az lehet, hogy a Vörösmarty téri vendéglősöknek ne kelljen egy hétvégére visszapakolni a teraszaikat, hogy átadják a helyet a könyves sátraknak. A rendezvény számára a Nemzeti Múzeum kertjét ajánlották fel. Ám ennyi idővel a könyvhét kezdete előtt lehetetlen áthelyezni azt, ráadásul kormánydöntés született a terület felújításáról, így hosszú távon úgysem használható az könyves rendezvényként.

Az MKKE felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a Vörösmarty tér – s a térbe torkolló utcák tér felőli szakasza – nem csupán egy helyszín a sok közül, hanem évtizedek óta a könyvhét budapesti központi rendezvényeinek a helyszíne, ezáltal Budapest kulturális életének szimbolikus tere. A helyszín előzmények nélküli, indokolatlan, váratlan megváltozta­tása – alig több mint két hónappal a rendezvény megnyitása előtt – beláthatatlan károkat okozna, súlyos következményekkel járna az üzleti tervüket jórészt a könyvhétre fókuszáló, a téren pavilont bérlő könyvkiadók és a megszokott nyár eleji kulturális programjának helyszínét elveszítő budapesti olvasóközönség számára egyaránt. De veszteség érné a fővárost is, hisz Budapest evvel a döntéssel a város kulturális életének egyik tradicionális, emblematikus, évről évre tízezrek által legitimált színhelyét számolná fel.

Frissítés: az újabb fejleményeket lásd itt!

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.