A horvát szennyvíziszap mellett a fővárosit is a Székesfehérvár közeli agyagbányába viszik

  • narancs.hu
  • 2019. július 15.

Belpol

Harapni lehet a büdöset a horvát szennyvíziszapot tároló magyar bánya környékén.

Felhúzott ablak mellett is harapni lehetett a büdöset Székesfehérvárról Zámoly felé vezető úton. A helyiek a  kibírhatatlan és a kellemetlen közé teszik a szaghatást, aminek mértéke nagyban függ a széliránytól. A Gombócleső-hegyi agyagbányában évi több tízezer tonna szennyvíziszapot fogad a Fehérvári Téglaipari Kft. – írja a 24.hu.

Székesfehérváron 27 éve a téglagyári cég nyeli el a helyi kommunális hulladékot.  A nyolcvanas évekig a kubikgödrökbe került az anyag, talajszigetelés nélkül, éppen hogy lefedve 20-30 centiméter talajréteggel. A rothadó fehérjékből felszabaduló gázokból máig jut az Aldi-Tesco-Metro környékének – mondja Horváth Sándor, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonosa, aki 1970 óta a téglaipari bizniszben, illetve a hulladékfeldolgozásban mozog. Most a hulladékot  a városon kívülre, a Gombócleső-hegyi bányagödörbe szállítják. Csakhogy a 20 hektáros agyaggödörbe egy ideje fél Horvátország szennyvíziszapját is betöltik.

Az önkormányzat első közleményében azzal hárított, hogy a városnak nem áll érdekében szállást adni importiszapnak és nem járult hozzá a Fehérvári Téglaipari Kft. telephelyének bővítéséhez sem. Csakhogy később kiderült, hogy ebbe az agyaggödör öntik a székesfehérvári háztartások szennyvíziszapját is, évi több mint 10 ezer tonnát.

Ha messzebb vinnék, akkor drágább lenne az elhelyezés, 100-150 millió forinttal évente, úgy háromszoros költség jönne ki.

A Fehérvári Téglaipar Kft. külterületi telephelyén kísérelti gyümölcsöst nevelnek a területen képzett talajhelyettesítőnek nevezett anyagon. A cég  által kifejlesztett módszer szerint az iszapot egy medencébe eresztik, abba keverik az agyaggal és adalékokkal felütött masszát. Horváth Sándor cégvezető szerint  tájsebek és felhagyott bányák rekultiválására alkalmas az itt készülő talajhelyettesítő anyag.

A Székesfhérváron sebtiben összehívott rendkívüli közgyűlésen azonban a képviselők azonban inkább arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mire is van engedélye a cégnek és milyen alapon érkezhetett ide egy szomszédos ország fél éves szennyvíziszaptermése, miközben tilos Magyarországon importhulladékot lerakni, és miért nem avatkozott közbe valamelyik hatóság, miközben nagy tételben hordták Székesfehérvár határába a nehézfémek, paraziták szennyezte iszapot.

A cég környezetvédelmi jogásza szerint ez nem hulladéklerakás, mivel a társaság hasznosítja az anyagot, talajhelyettesítőt állít elő belőle, az pedig már nem hulladék. A  szennyvíziszap pedig nem veszélyes hulladék, mozgatásához előzetes bejelentés szükséges, és az importhoz az ország egész területén illetékes Pest megyei kormányhivatal megadta az engedélyt.

A hatóságok pedig eddig nem találtak kivetnivalót a kft működésében. Veres Viktor, a Pest megyei kormányhivatal osztályvezetője uniós rendeleteket emlegetve mindenben alátámasztotta a cég jogászának levezetését. Szerinte nem merült fel olyan körülmény, ami miatt a tevékenységet meg kellene szüntetni.

A Fejér megyei kormányhivatal illetékese, Kneifel Róbert osztályvezető azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy folyamatos hatósági kontroll alatt tartják a telephelyet és minden a jogszabályoknak megfelelően történt.

Az eredeti engedélyt bányanyitásra adták még a Kádár-korszakban, azóta már környezetvédelmi működési engedély is kell a bányakapitányságnak az engedély kiadásához.A Téglaipari Kft. engedélye 2023-ig érvényes, de a fenntartási, monitorozási kötelezettség 2032-ig tart. A cég tavaly csaknem 50 százalékos profittal dolgozott. A nyereséget firtató kérdést Horváth Sándor azzal ütötte el, hogy a mérlegben a bevétel részletei nem szerepelnek, abból nem látszik, miből származik a profit.

A horvát szennyvíziszap bizniszt egyébként az EWC-H Kft. hozta. A nagykereskedő igazi nagyhatalomnak számít a szennyvíziszappiacon, tavaly 3,4 milliárd forint árbevételt és félmilliárd forint nyereséget mutattak ki adózás után.  De más üzletet is hoztak Székesfehérvárra. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. például tavaly évi 80 ezer tonna ideszállítására szerződött. Az 5 éves, a 30 százalékos opcióval együtt 7,5 milliárdos  gigaszerződést tavaly szilveszterkor írta alá az EWC, amely alvállalkozóként a Fehérvári Téglaipari Kft.-t is bevonta.

A Gombócleső-hegyi bánya ilyen szállítási tempó mellett 1,5 év alatt betelik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.