Magyar Lapkiadók Egyesülete: jogsértő, hogy a Fradi tetszőlegesen kiválogatja, melyik lap megkeresésére hajlandó válaszolni

  • narancs.hu
  • 2020. október 30.

Belpol

A Fradi a Magyar Hangnak nem adott sajtóakkreditációt, a Telex megkeresését is elutasította. Az MLE kiáll azért, hogy az újságíróknak nemcsak a véleményszabadsághoz, de az információgyűjtéshez is joguk van.

A Fradi első körben október 26-án a Magyar Hang újságírójától tagadta meg a sajtóakkreditációt. A Magyar Hang szó szerint közölte a Fradi válaszát az akkreditációs kérelemre, amelyben azt írták: „Tisztelt uram, az FTC sem a nyomtatott, sem az internetes kiadásukkal nem kíván együttműködni a klub érdekeit sértő tartalmak korábbi közzététele miatt. Ezért a Ferencváros egyetlen hazai mérkőzésére sem kívánunk akkreditációt biztosítani önöknek. Üdvözlettel: FTC Sajtó”.

De ugyanígy járt el a Fradi a Telexszel is, akik azt próbálták megtudakolni a Groupama Arénát üzemeltető cég és a Ferencvárost képviselő marketingügynökségtől, hogy milyen járványügyi előírásokat kell betartania a csapatnak és a nézőknek a szerdai, Dinamo Kijev elleni csoportmeccsen. Kérdésükre maga a klub válaszolt, miszerint a jövőben nem kívánnak együttműködni a telexszel. Ez a levél is tanulságos:

„Tisztelt uram, ön már a hvg.hu és az index.hu munkatársaként is fordult hozzánk, akkor is és most is azt tudjuk mondani, hogy az FTC érdekeit súlyosan sértő tartalmak közzététele miatt nem óhajtunk együttműködni önökkel. Ezen a tényen az sem változtat, hogy átnevezték a lapjukat.

Az ön által képviselt platformokon az elmúlt években folyamatosan rossz színben tüntették fel a hazai sportéletet, a magyar labdarúgást, és ami igazán perdöntő, a 121 esztendős rekordbajnok Ferencvárosi Torna Clubot, ezzel kárt okozva az FTC-nek.

Megerősítjük, hogy továbbra is úgy gondoljuk, önökkel felesleges az együttműködés, mert tájékozatlanok, mert előítéletesek, mert nem is kíváncsiak a valóságra, a másik fél véleményét önök a saját céljaikra használják.

Levelünk közzétételéhez kizárólag akkor járulunk hozzá, ha az teljes terjedelmében történik.

Üdvözlettel: FTC"

Mindehhez a lap hozzáteszi, már az Indexszel sem volt hajlandó a Fradi az együttműködésre.

Ez azonban a Magyar Lapkiadók Egyesülete közleménye szerint ez sérti a sajtó információgyűjtéshez való jogát.

"A sajtó nemcsak a szabad véleménynyilvánítás eszköze, hanem a tájékoztatásé is, azaz alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékozódásban. A hatályos törvények betartása nem eshetőleges, az mindenkire kötelező erővel bír!" - emeli ki az MLE közleményében.

Az ágazat reprezentatív szakmai szervezeteként felhívják a figyelmet arra, hogy , a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól következő rendelkezéseire. "Ennek betartása az elmúlt időszakban sajnálatos módon rendre csorbát szenved. Ez, az egyes sajtóorgánumok munkáját korlátozó gyakorlat egyre inkább terjed,  számos intézmény, vagy közérdeklődésre számot tartó ügy közszereplői részéről" - írják.

"A médiarendszer valamennyi tagja kizárólag akkor tud megfelelni tájékoztatási kötelezettségének, ha a megszólított, személy vagy intézmény - egyébként a közvélemény előtt ismeretlen szempontok szerint - nem fekete listáz egyes médiumokat, vagy személy szerint az ott dolgozó újságírókat.

Ezzel a magatartásukkal nemcsak az olvasókat fosztják meg a jelen kiélezett járványügyi helyzetben lényeges információktól, de szembe helyezkednek a már idézett törvény másik lényeges rendelkezésével is, amely szerint 4. § (1) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét." - emlékeztetnek.

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.