„Ez annyira alapszabály, hogy kérem szépen, ilyenkor uralkodjon magán” – üzente Müller Cecília országos tisztifőorvos a közelgő halottak napja kapcsán azoknak, akik úgy szeretnék elhagyni a lakóhelyüket, hogy tüneteik vannak. Hozzátette, kölcsönösen vigyázzunk egymásra, ha valaki tömegközlekedési eszközön megy a temetőbe, kötelező a maszk használata, kocsiba olyanok üljenek, akik egy háztartásban élnek, a fizikai kontaktusokat pedig szorítsák a háttérbe az emberek.
Nulla a kockázat, ha otthon maradunk
„Hollandiában három vendéget lehet hívni egy családhoz, Nagy-Britanniában hat ember találkozhat. Ezek nem indokolatlan szigorítások. Magyarországon hivatalosan 500 fős zárttéri rendezvényt lehet tartani. Ennek az eredményeit látjuk” – mondta Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos a Narancs.hu megkeresésére. Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) korábbi munkatársa, akit szintén megkérdeztünk a témában, ehhez hozzátette, halottak napja alkalmából a családok összejönnek az ország minden szegletéből, ami magával hordozza a járvány terjedésének lehetőségét. Az egy légtérben tartózkodás, közös vacsora vagy ebéd különösen kockázatos, mert aztán mindenki visszautazik a saját otthonába, ezért viheti magával a fertőzést.
Balkányi László attól tart, hogy az emberek nem lesznek elég elővigyázatosak. Hozzátette, a koronavírus az esetek döntő többségében cseppfertőzéssel, kontaktussal terjed, ezért minden olyan alkalom, amikor találkozunk valakivel, lehetőséget ad arra, hogy a fertőzést átadjuk. „Bárhol és bármikor találkozhatunk olyan emberrel, aki nem tudja magáról, hogy fertőzött” – szögezte le. A szabadtéri események során ennek kisebb a kockázata, illetve a maszkviseléssel és a távolságtartással tovább csökkenthetjük ennek a veszélyét, de nullára nem lehet redukálni. „Nulla a kockázat akkor, ha otthon maradunk” – hangsúlyozta.
A halottak napjával kapcsolatban szerinte nem is az az igazán problémás, amíg az emberek a temetőben tartózkodnak, hanem az oda való eljutás, a temetőkból történő hazajövetel, valamint ezeknek az utazásoknak a körülményei kockázatosak. Balkányi László ezért azt tanácsolja azoknak, akik mindenképpen fel akarják keresni elhunyt szeretteik sírját, hogy csak akkor menjenek, amikor mások nincsenek a helyszínen, de nyilván ez sok ember programjával nehezen összeegyeztethető. Lehetőség szerint mindenki autóval utazzon, kerüljék a tömegközlekedési eszközöket, virágüzleteket, egyéb zárt helyeket.
| ||
Felgyorsulhat a járvány
Falus Ferenc szerint, ha halottak napi hétvégén rossz idő lesz, akkor feltehetőleg kevesebben látogatnak ki a temetőkbe. Viszont amennyiben az ilyenkor megszokotthoz hasonló mértékű lesz a forgalom, akkor az kimondottan veszélyes lehet. „A vírus gyakorlatilag mindenhol ott van, hiszen nagyon sok a fertőzött” – figyelmeztetett a szakember.
Balkányi László úgy vélte, jelenleg – a tesztelési felső korlát miatt – nincs elég hozzáférhető adat annak megbecsüléséhez, hogy végül mennyivel nőhet meg a fertőzések száma, ha nem elég elővigyázatosak az emberek. „A kockázat fennáll, ha a kontaktusok száma jelentősen nő, akkor tovább terjed a betegség halottak napja után” – mondta.
| ||
Mindenkire veszélyes
A két szakembert a járványról, a fertőzés terjedéséről általánosságban is kérdeztük. „Minden alkalommal közlik, hogy milyen társbetegségben szenvedtek azok, akik meghaltak, miközben ezen betegségek egy jelentős része nem köthető össze a halálozással. Be kellene vallani, hogy egyesek azért hunytak el, mert megfertőződöttek, mások pedig előbb-utóbb ugyan meghaltak volna, de a fertőzés következtében ez hamarabb történt meg velük” – mondta Falus Ferenc. Hozzátette, van olyan eset is, ahol társbetegségként időskori látásgyengeséget tüntettek fel, ami annyit jelent, hogy az elhunyt szemüveges volt. A szakember szerint „nagy disznóság”, hogy a kormány azt kommunikálja, a fertőzés elsősorban az idősebbekre és a krónikus betegekre veszélyes, mert a valóságban mindenkit fenyeget.
„A koronavírus-járvány szempontjából nem maga az idős kor a kockázat, de az gyakran együtt jár egy sor egészségi állapotbeli tényezővel, ami csökkenti a vírusfertőzés elviselésének képességét, így a túlélés esélyét is” – mondta Balkányi László. A szakember szerint ha összehasonlítjuk, hogy 100 idős emberből és 100 fiatalból hányan fertőződtek meg, akkor vannak jelentős különbségek, viszont a vírusfertőzésre egy személy esetében az esély mindig egy az egyhez, hiszen vagy elkapja, vagy nem.
Immunrendszerünk, genetikai tulajdonságaink pont annyira különböznek egymástól, mint a külső jegyeink, ezért soha nem lehet tudni, kit hogyan érint a betegség; van például egy olyan, a vírus legyőzésének szempontjából fontos fehérje (egy fajta interferon), amit a fiatalok majd tíz százalékának szervezete nem vagy csak kevésbé termel. „Ezért is lehet olyan híreket olvasni, melyek szerint »egy alapbetegségben nem szenvedő fiatalember is meghalt«. Nem tudták róluk, hogy ők ilyen hátránnyal indultak” – mondta a szakember.
(Címlapképünkön: Látogatók a budapesti Farkasréti temetőben halottak napján, 2019. november 2-án. MTI/Balogh Zoltán)
