"Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül" - írja a hvg.hu.
A lap beszámolója szerint ugyanis hiába próbál egy gimnázium új tanárokat felvenni, esélyük sincs a technikumokkal szemben, akik 80-100 ezer forinttal többet tudnak ígérni pedagógusainkank.
Kifejtik, az egyre súlyosbodó - a kormény által azonban folyamatosan tagadott - tanárhiány eredménye, hogy a kevés tanárért egyre elkeseredettebben küzdenek a Klebelsberg Központhoz, illetve az állami tankerületekhez tartozó középiskolák a jobban támogatott ITM-es iskolákkal.
A probléma többek közt abból fakad, hogy minisztériumi szinten más-más gazdája van a különböző képzési típusoknak:
- az általános iskolák és a gimnáziumok az Emmi felügyelete alá,
- a szakképzés (azaz a technikumok, szakközépiskolák szakiskolák és felnőttképzés) az ITM felügyelete alá tartoznak.
A két minisztérium viszont – vagy valamilyen átgondolt kormányzati stratégia, vagy a kormányzaton belüli jobb érdekérvényesítés miatt – a tanári béreket és munkaterheket tekintve közel sem ugyanolyan feltételeket teremt pedagógusainak.
Így alakult ki az a helyzet, hogy a gimnáziumoktól (főleg az állami gimnáziumoktól) egyre inkább el tudják csábítani a közismereti tárgyakat és idegen nyelvet tanító pedagógusokat a technikumok és a szakközépiskolák - írják. A korábbi trend, miszerint a nagyobb presztízsű gimnáziumok elszipkázták a tanérőt a szakképzésből, mára teljesen megfordult. Emellett hatalmas bérfeszültséget okoz az is, hogy például ma egy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező kőműves szakoktatóként nettó 300 ezer forintot kap, ami nagyjából egy egyetemi végzettséggel, 20 év gyakorlattal rendelkező gimnáziumi mestertanár bérével egyezik meg.
A lapnak nyilatkozó gimnáziumi igazgató elmondta, számára
érthetetlen, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül.
Ráadásul a munka nem is feltétlenul ugyanaz, vagy ugyanannyi. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint ugyanis a gimnáziumokban most mintegy 25 órája van egy pedagógusnak. A szakképzésben ez csak 22, a a munkaterhek pedig kiszámíthatóbbak és kisebbek.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
