Orbán Viktor és Ukrajna lerohanása

A gonosz bábu

Belpol

Békemisszió, a rezsicsökkentés és a magyar emberek védelme, siker siker hátán: Magyarország miniszterelnöke minden szépet és jót elmondott magáról az ukrajnai háború kapcsán, de cselekedetei, mint eddig annyiszor, most is szöges ellentétben állnak önmaga és kiterjedt sajtóbirodalma közléseivel. Csakhogy most minden eddiginél nagyobb a tétje kártéteményeinek.

Hogy Orbán Viktor mennyire eltévedt már az elején, azt jól mutatják a nyilatkozatai. Február elejei moszkvai látogatását például „békemissziónak” nevezte, s bár elmondása szerint Putyin elnökkel a legtöbbet az ukrán konfliktusról beszélgetett, itthoni beszámolóiban a „tárgyaláson” elért más „sikereivel” foglalkozott a legtöbbet. Az idézőjelek használata ezúttal különösen indokolt, mert az ötórás megbeszélésnek valójában semmilyen dokumentált (például megállapodásban is realizált) eredménye nem volt – valamennyi „további tárgyalásokat” igényel. Még az általa legfontosabbnak ítélt gázimportbővítés is, amelyben Orbán akkori megfogalmazása szerint „a külügyminiszternek még futnia kell egy kört”.

A rezsicsökkentés biztosítása a magyar családoknak – megszólalásai tükrében ezt tartotta Orbán moszkvai útja fő hozadékának. Az ukrán helyzet annyiban került elő, hogy a miniszterelnök a bevett koreográfia szerint európai jelentőségű politikussá fújta fel magát a saját értékelésében, amikor megint a „magyar modellről” osztotta az észt. E modell lényege abban állna, hogy lehet és kell uniós és NATO-tagországként szívélyes kapcsolatokat ápolni Oroszországgal. S megint csak a saját értékelése szerint „egyre többen” látják be az EU-ban, hogy az általa járt út a követendő, lám, „egymásnak adják a kilincset” a Moszkvába látogató nyugati politikusok. (Ezzel a Putyin–Macron-találkozóra utalhatott, illetve Scholz moszkvai útjára.) Vakságát mi sem bizonyítja jobban, mint azok a – nemcsak utólag, a háborús események ismeretében, hanem már akkor, az elhangzás pillanatában is – nevetséges tirádák, amelyek szerint Magyarországnak „jégtörő szerepe” lehet az orosz–ukrán konfliktus kezelésében, mégpedig azért, mert „az országnak tekintélye van, a magyar érdekek jelen vannak a világban”, hiszen Magyarország vonzó célpontja az egymás sarkát taposó, itt befektetni kívánó üzletembereknek. Márpedig, görgetjük tovább az orbáni gondolatmenetet, saját nemzeti tőkéseinek a véleményét egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül, azaz ha ők szeretik Magyarországot, vagyis Orbán Viktort, akkor előbb-utóbb a kormányuk is szeretni fogja. De legalábbis tisztelni! Fölnézni rá!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.