Orbán Viktor és Ukrajna lerohanása

A gonosz bábu

Belpol

Békemisszió, a rezsicsökkentés és a magyar emberek védelme, siker siker hátán: Magyarország miniszterelnöke minden szépet és jót elmondott magáról az ukrajnai háború kapcsán, de cselekedetei, mint eddig annyiszor, most is szöges ellentétben állnak önmaga és kiterjedt sajtóbirodalma közléseivel. Csakhogy most minden eddiginél nagyobb a tétje kártéteményeinek.

Hogy Orbán Viktor mennyire eltévedt már az elején, azt jól mutatják a nyilatkozatai. Február elejei moszkvai látogatását például „békemissziónak” nevezte, s bár elmondása szerint Putyin elnökkel a legtöbbet az ukrán konfliktusról beszélgetett, itthoni beszámolóiban a „tárgyaláson” elért más „sikereivel” foglalkozott a legtöbbet. Az idézőjelek használata ezúttal különösen indokolt, mert az ötórás megbeszélésnek valójában semmilyen dokumentált (például megállapodásban is realizált) eredménye nem volt – valamennyi „további tárgyalásokat” igényel. Még az általa legfontosabbnak ítélt gázimportbővítés is, amelyben Orbán akkori megfogalmazása szerint „a külügyminiszternek még futnia kell egy kört”.

A rezsicsökkentés biztosítása a magyar családoknak – megszólalásai tükrében ezt tartotta Orbán moszkvai útja fő hozadékának. Az ukrán helyzet annyiban került elő, hogy a miniszterelnök a bevett koreográfia szerint európai jelentőségű politikussá fújta fel magát a saját értékelésében, amikor megint a „magyar modellről” osztotta az észt. E modell lényege abban állna, hogy lehet és kell uniós és NATO-tagországként szívélyes kapcsolatokat ápolni Oroszországgal. S megint csak a saját értékelése szerint „egyre többen” látják be az EU-ban, hogy az általa járt út a követendő, lám, „egymásnak adják a kilincset” a Moszkvába látogató nyugati politikusok. (Ezzel a Putyin–Macron-találkozóra utalhatott, illetve Scholz moszkvai útjára.) Vakságát mi sem bizonyítja jobban, mint azok a – nemcsak utólag, a háborús események ismeretében, hanem már akkor, az elhangzás pillanatában is – nevetséges tirádák, amelyek szerint Magyarországnak „jégtörő szerepe” lehet az orosz–ukrán konfliktus kezelésében, mégpedig azért, mert „az országnak tekintélye van, a magyar érdekek jelen vannak a világban”, hiszen Magyarország vonzó célpontja az egymás sarkát taposó, itt befektetni kívánó üzletembereknek. Márpedig, görgetjük tovább az orbáni gondolatmenetet, saját nemzeti tőkéseinek a véleményét egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül, azaz ha ők szeretik Magyarországot, vagyis Orbán Viktort, akkor előbb-utóbb a kormányuk is szeretni fogja. De legalábbis tisztelni! Fölnézni rá!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.