Múlt csütörtökön, két nappal a törvényi határidő lejárta előtt az ellenzéki pártok vezetői megállapodtak az áprilisi választásra közösen állított országos lista helyeinek felosztásáról. Hosszú tárgyalássorozat zárult le ezzel; eleinte nehezítette az osztozkodást, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként helyet követelt saját szövetségeseinek a listán, de a pártok még azután is másfél hónapig gyúrták egymást, hogy MZP nyilvánosan lemondott a hetedik frakció igényéről. Az Egységben Magyarországért szövetség a nyilvánosság felé végül nem is jelentette be, hogy megvan a lista, a megállapodás tényéről az atv.hu számolt be először, a listán szereplő nevek pedig csak a hivatalos választási honlapon jelentek meg.
Az már korábban eldőlt, hogy a listát MZP vezeti, őt előválasztási ellenfelei követik, sorrendben Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András. A hatodik-hetedik pozícióban az előválasztáson saját miniszterelnök-jelöltet nem állító MSZP és LMP egy-egy politikusa, Tóth Bertalan és Ungár Péter szerepel, Gyurcsány Ferenc a nyolcadik helyet foglalja el. Márki-Zaynak nemcsak az volt fontos, hogy a DK elnöke ne legyen benne az első öt, a szavazólapon is látható névben, hanem hogy a pártok tegyenek befutó helyre legalább három roma politikust. Ezt a kérését is teljesítették, a listán 15. lett a párbeszédes Berki Sándor, 20. a momentumos Lőcsei Lajos és 25. a jobbikos Varga Ferenc. A nők politikai reprezentációjára viszont már nem lehet büszke az ellenzék, a lista első 50 helyéből csak 12-t kapott nő.
Többtényezős egyenlet
A legfőbb vitatott kérdés azonban nem a romák vagy a nők száma volt a pártközi egyeztetéseken, hanem az, hogy melyik párt hány befutó helyet kapjon a listán. Hogy az egyes szereplők mennyire jól jöttek ki ebből a játszmából, azt pontosan a névsor ismeretében sem lehet megmondani, csupán egy erős közelítést adhatunk a várható listás mandátumok arányáról. A pártok a tárgyalások alatt azt vették irányadónak, hogy az összesen 93 listás mandátumból 45 lesz az ellenzéké. Valójában a különböző modellek 44 és 46 közötti listás mandátumot jósolnak az ellenzéknek a legvalószínűbb választási kimenetelekre abban az esetben, ha csak a két nagy lista (a Fideszé és az együttműködő ellenzéki pártoké) éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Mi Hazánk vagy a Kétfarkú Kutya Párt bejutása értelemszerűen elvenne néhány parlamenti helyet az ellenzéktől, de 41 alá várhatóan így sem esne listás mandátumaik száma.
További bizonytalansági tényező, hogy befutó helyeken szerepelnek olyan politikusok, akik egyéni képviselőjelöltként is indulnak. Ha valaki egyéni mandátumot szerez, az „kiesik” a listáról, az eredetileg neki járó listás mandátumot automatikusan a következő listás jelölt kapja meg. Ha például az ellenzék 45 listás mandátumot szerez, de a lista első 45 helyéről ketten egyéni körzetben nyernek, akkor a 46. és 47. hely is bejutó lesz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
