Interjú

„Megszűntek az állam bevételi forrásai”

Germuska Pál történész az 1945–1946-os magyar hiperinflációról és a forint zaklatott történetéről

Belpol

Máig Magyarország tartja a világrekordot a pénzromlás havi ütemében, másrészt az 1946-os stabilizáció gyors és sikeres volt. Mi volt az oka a hiperinflációnak, és mikor romlott a legjobban az új valuta, a forint értéke – erről is beszél a korszakot kutató gazdaságtörténész.

Magyar Narancs: A háború utáni magyar pénzromlás rekordmértékű volt, de nem kivételes esemény. Milyen tényezők okozhatnak egy országban hiperinflációt?

Germuska Pál: A háborús helyzetek általában inflációt okoznak, mivel nehézzé válik a gazdaság finanszírozása – ez derül ki Thomas Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász 80-as években írt alapművéből is, amely az I. világháború utáni német, osztrák, magyar és lengyel inflációt hasonlította össze. Az I. világháború négy évét tekintve a 300–400 százalékos infláció megszokott volt. Hiperinflációról akkor beszélünk, ha az áremelkedés havi üteme meghaladja a 100 százalékot. A legdurvább hiper­inflációk a világháborúk utáni vesztes országokban törtek ki, ahol a területi veszteségek, a gazdasági nehézségek vagy a jóvátételi kötelezettségek ellehetetlenítették a gazdaság normális működését. A németek például olyan drámai pénzromlást szenvedtek el a 20-as évek elején, hogy utána ezt csak teljes, azaz pénzügyi, fiskális és monetáris rezsimváltással lehetett megszüntetni. Sargentnek az is érdekes megállapítása, hogy mivel a hiperinfláció sokszor pszichológiai tényezőkön múlik, egyetlen drasztikus politikai lépéssel szinte egyik napról a másikra meg is lehet szüntetni – mint történt az az 1920-as években Németországban.

MN: Ott nem is kellett új pénznemet bevezetni, hiszen maradt a márka.

GP: De jó pár nullát levágtak belőle. A sikerhez elengedhetetlen az államháztartási stabilizáció, a gazdálkodás rendbetétele és jelentős külső hitel, amivel az új valuta stabilitását meg lehet teremteni. Épp ezek a feltételek hiányoztak sokáig a magyar gazdaság számára a II. világháború után.

MN: Mennyire volt speciális az akkori magyar helyzet?

GP: A háborúvesztést követő megszállás idején a szovjetek maguk is bocsátottak ki hadipengőt, ezzel elárasztották a gazdaságot. Eközben elvitték az aranykészletet, a készpénzkészletet, árukat vontak ki és az 1–1,5 milliós haderő gyakorlatilag sáskaként felélte az országban lévő élelmiszert. Mindehhez jött a háborús pusztítás és kár, ami Budapest elhúzódó ostromával és az ország fő hadszíntérré válásával járt: a németek gyárleszereléseitől kezdve a még a jóvátételi szerződések megkötése előtti szovjet zsákmányolásig. Utóbbi a bankszéfekben lévő magánvagyont, ékszereket vagy a sárospataki könyvtár értékeit ugyanúgy érintette, mint komplett gyárak vagonba rakott berendezéseit. A vad zsákmányolás csupán 1945 tavaszára szűnt meg, amint elindultak a jóvátételi tárgyalások, sikerült ennek gátat szabni és szabályozottabb keretek közé terelni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.