„A hatéves kislány bevitt egy konyhakést az iskolába”

Belpol

Inkább tüneti kezelés, mint valós problémamegoldás az iskolaőrség felállítása, mégis több intézményben nagyon várják az egyenruhások megérkezését.

Iskolaőrök biztosítják a rendet a hamarosan kezdődő tanévtől az oktatási intézmények egy részében. Ez nem oldja meg az erőszakos cselekményeket kiváltó társadalmi problémákat, több intézményben mégis a mindennapok normalizálódását várják tőlük.

Ajánló a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból. A teljes cikket keresse a nyomtatott kiadásban!

„Akiknek ez nem tetszik, azok álljanak oda a börtönből szabadult édesapa elé, amikor megkérdezi, hogy miért kapott egyest a gyereke!” – mondja egy olyan oktatási intézmény vezetője, ahol szeptembertől iskolaőrök biztosítják a rendet. A közelmúltban döntött arról a kormány, hogy hivatalos szervként iskolaőrséget állít fel az erőszakos cselekmények, többek között a tanárokat ért támadások megelőzéséért. Az őrök testi kényszer, gázspray, gumibot, valamint bilincs használatára jogosultak; és ezzel párhuzamosan, az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében már a 12 évnél idősebb fiatalok is büntethetők közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt. (...)

„Örülök, hogy eddig sikerült elkerülni a konfliktust” – mondja egy intézményvezető, aki egy éve dolgozik az iskolájában. Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány hatásaival kellett foglalkoznia, de szerinte a „falu összetétele” magában hordozza a problémákat. Több igazgatóval is beszélgettünk az elmúlt napokban, és nagy általánosságban elmondható, hogy az iskolaőrökről való egyeztetés a kezdeti fázisban van, egyelőre a minisztérium és a tankerületek között zajlik intenzív párbeszéd. (...) A jelentkező iskolákban min­den­esetre várják az őrök megérkezését. „Egyszer egy hatéves kislány bevitt egy konyhakést az iskolába. A középiskolás lányok rettegve szaladtak el előle. Megsérthetett volna valakit” – számol be egy intézményvezető.

Csak óvatosan

Csak óvatosan!

MTI/Balázs Attila

„Egy 16–17 éves diáknak, aki a hetediket tapossa, nem biztos, hogy egy pocakos, nyugdíjas rendőr visszatartó erő lesz” – mondja egy hatósági forrásunk. Több, fegyveres szervnél szolgáló személlyel is beszélgettünk, akik általában örülnek az iskolarendészet felállításának, már csak azért is, mert így nem kell állományt átcsoportosítani az érintett iskolák környékére vagy a közlekedés biztosítására. (...) Hivatásos állománybeli forrásaink azt viszont kifogásolják, hogy az elvárások igen alacsonyak az iskolaőrökkel szemben. Pedig – és emiatt is rossz a szájízük – akkora lesz a fizetésük, mint egy rendőr járőrnek.

A teljes cikket keresse a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

 

 

(Borítóképünk illusztráció)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.