„A hatéves kislány bevitt egy konyhakést az iskolába”

Belpol

Inkább tüneti kezelés, mint valós problémamegoldás az iskolaőrség felállítása, mégis több intézményben nagyon várják az egyenruhások megérkezését.

Iskolaőrök biztosítják a rendet a hamarosan kezdődő tanévtől az oktatási intézmények egy részében. Ez nem oldja meg az erőszakos cselekményeket kiváltó társadalmi problémákat, több intézményben mégis a mindennapok normalizálódását várják tőlük.

Ajánló a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból. A teljes cikket keresse a nyomtatott kiadásban!

„Akiknek ez nem tetszik, azok álljanak oda a börtönből szabadult édesapa elé, amikor megkérdezi, hogy miért kapott egyest a gyereke!” – mondja egy olyan oktatási intézmény vezetője, ahol szeptembertől iskolaőrök biztosítják a rendet. A közelmúltban döntött arról a kormány, hogy hivatalos szervként iskolaőrséget állít fel az erőszakos cselekmények, többek között a tanárokat ért támadások megelőzéséért. Az őrök testi kényszer, gázspray, gumibot, valamint bilincs használatára jogosultak; és ezzel párhuzamosan, az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében már a 12 évnél idősebb fiatalok is büntethetők közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt. (...)

„Örülök, hogy eddig sikerült elkerülni a konfliktust” – mondja egy intézményvezető, aki egy éve dolgozik az iskolájában. Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány hatásaival kellett foglalkoznia, de szerinte a „falu összetétele” magában hordozza a problémákat. Több igazgatóval is beszélgettünk az elmúlt napokban, és nagy általánosságban elmondható, hogy az iskolaőrökről való egyeztetés a kezdeti fázisban van, egyelőre a minisztérium és a tankerületek között zajlik intenzív párbeszéd. (...) A jelentkező iskolákban min­den­esetre várják az őrök megérkezését. „Egyszer egy hatéves kislány bevitt egy konyhakést az iskolába. A középiskolás lányok rettegve szaladtak el előle. Megsérthetett volna valakit” – számol be egy intézményvezető.

Csak óvatosan

Csak óvatosan!

MTI/Balázs Attila

„Egy 16–17 éves diáknak, aki a hetediket tapossa, nem biztos, hogy egy pocakos, nyugdíjas rendőr visszatartó erő lesz” – mondja egy hatósági forrásunk. Több, fegyveres szervnél szolgáló személlyel is beszélgettünk, akik általában örülnek az iskolarendészet felállításának, már csak azért is, mert így nem kell állományt átcsoportosítani az érintett iskolák környékére vagy a közlekedés biztosítására. (...) Hivatásos állománybeli forrásaink azt viszont kifogásolják, hogy az elvárások igen alacsonyak az iskolaőrökkel szemben. Pedig – és emiatt is rossz a szájízük – akkora lesz a fizetésük, mint egy rendőr járőrnek.

A teljes cikket keresse a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

 

 

(Borítóképünk illusztráció)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.