Péterfalvi Attila szerint a posztok törlése beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 13.

Belpol

A NAIH elnöke nem tud arról, hogy a kormány nekiállt volna a témában törvényt alkotni.

„Van egy országban egy alkotmányos szabályozás, bírósági gyakorlat, alkotmányos kultúra, és azt egy külső szereplő úgy befolyásolja, hogy bizonyos véleményeket letilt, nem enged érvényesülni. Ki adott erre felhatalmazást? Milyen szempontok szerint dönt? Hova fordulhatok jogorvoslatért? Mennyire eredményes a jogorvoslat? Ez direkt beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába” – mondta Péterfalvi Attila a 444.hu-nak adott interjújában.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke nem tud arról, hogy a kormány nekiállt volna közösségi médiáról szóló jogszabályok kidolgozásának. Szerinte azért most merült fel ennek a kérdése, mert egyre több olyan esetről hallani, amikor itthon is töröltek posztokat. Úgy látja, ez nem a Facebookról szól, azt csak a sajtó emelte ki, ha születik jogszabály, az mindenkire vonatkozna.

Saját kezébe venné a kormány a Facebook-letiltások vizsgálatát

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint új jogszabályt kell alkotni. Javaslatot tett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a kormánynak arra, hogy alkossanak jogszabályt a közösségi médiáról, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, és a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát - írja a kormánypárti Magyar Nemzet.

„Kell, hogy legyen egy abszolút tilalmi kör arról, amit nem szabad, ez evidens. Ide tartozik a pedofília, a terrorizmus, az öngyilkosság segítése vagy akár a pénzmosás, ebben uniós vagy talán akár globális szinten is könnyű lenne konszenzusra jutni. Minden civilizált társadalomban ezeknek szerintem az abszolút tilalmi zónába kellene esniük. Ezeken túl viszont, ha egy vélemény nem tud érvényesülni, akkor az igenis beavatkozás egy ország alkotmányos rendjébe. Az én javaslatom erről szól. Hogy ez kormánypárti médiát érint, ellenzéki médiát, Kis Istvánt vagy Nagy Józsefet, az engem nem érdekel” – mondta.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.