Péterfalvi Attila szerint a posztok törlése beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 13.

Belpol

A NAIH elnöke nem tud arról, hogy a kormány nekiállt volna a témában törvényt alkotni.

„Van egy országban egy alkotmányos szabályozás, bírósági gyakorlat, alkotmányos kultúra, és azt egy külső szereplő úgy befolyásolja, hogy bizonyos véleményeket letilt, nem enged érvényesülni. Ki adott erre felhatalmazást? Milyen szempontok szerint dönt? Hova fordulhatok jogorvoslatért? Mennyire eredményes a jogorvoslat? Ez direkt beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába” – mondta Péterfalvi Attila a 444.hu-nak adott interjújában.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke nem tud arról, hogy a kormány nekiállt volna közösségi médiáról szóló jogszabályok kidolgozásának. Szerinte azért most merült fel ennek a kérdése, mert egyre több olyan esetről hallani, amikor itthon is töröltek posztokat. Úgy látja, ez nem a Facebookról szól, azt csak a sajtó emelte ki, ha születik jogszabály, az mindenkire vonatkozna.

Saját kezébe venné a kormány a Facebook-letiltások vizsgálatát

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint új jogszabályt kell alkotni. Javaslatot tett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a kormánynak arra, hogy alkossanak jogszabályt a közösségi médiáról, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, és a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát - írja a kormánypárti Magyar Nemzet.

„Kell, hogy legyen egy abszolút tilalmi kör arról, amit nem szabad, ez evidens. Ide tartozik a pedofília, a terrorizmus, az öngyilkosság segítése vagy akár a pénzmosás, ebben uniós vagy talán akár globális szinten is könnyű lenne konszenzusra jutni. Minden civilizált társadalomban ezeknek szerintem az abszolút tilalmi zónába kellene esniük. Ezeken túl viszont, ha egy vélemény nem tud érvényesülni, akkor az igenis beavatkozás egy ország alkotmányos rendjébe. Az én javaslatom erről szól. Hogy ez kormánypárti médiát érint, ellenzéki médiát, Kis Istvánt vagy Nagy Józsefet, az engem nem érdekel” – mondta.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.