Interjú

„A hazaárulózás sért-e emberi méltóságot?”

Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa főszerkesztője

Belpol

A Fidesz a Btk. módosítására készül: a sajtóban, a közélet megvitatása során elkövetett rágalmazás és becsületsértés ezentúl nem lehet büntetőeljárás tárgya, az ilyen cselekmények sértettjei immár csak polgári pert indíthatnak. Továbbroncsolja-e ez a változás a közbeszédet, vagy a szólásszabadság kapott némi jogi támasztékot? Interjúalanyunk bőséges tárgyalótermi tapasztalatai alapján mérlegeli a lehetséges következményeket.

Magyar Narancs: Az ellenzék egy része most azt mondja, hogy a büntető törvénykönyv módosítása után legálisan lehet majd rágalmazni. Jogvédő szervezetek viszont üdvözlik a változást, nemkülönben a sajtószabadság hívei. A Narancsnak is volt néhány abszurd büntetőügye, szóval mi is inkább örülünk.

Ésik Sándor: Induljunk el korábbról. A 90-es évek elején a Btk. még ismerte a rágalmazásnak azt a minősített esetét, amely szerint súlyosabb büntetést kap az, aki hivatalos személyt rágalmaz. Ez a törvényhely – ami gyakorlatilag a felségsértés egyik maradványa volt – a Sólyom László elnökölte Alkotmánybíróság elé került, amely ezt a határozatában megfordította, és a korszerű trendekkel összhangban kimondta, hogy a közhatalmat gyakorlónak többet kell tűrni egy magányszemélynél. Ha magánemberről azt írja az újság, hogy egy gazfickó, őt meg kell védeni, annak viszont, aki maga választotta a közszereplést, ezt el kell tűrnie. Ez az 1994-es AB-határozat még csak „a közhatalom gyakorlói” kifejezést használta, azóta ítéletek sokaságával alakult ki a közszereplő fogalma, aki akár egy közös képviselő is lehet. Ő ugyanis a saját lépcsőházában közszereplő. Egyszer az egyik közös képviselőről ki is írta valaki a lépcsőházban, hogy tolvaj, az illető pereskedett, a bíróság pedig széttárta a karját, és elutasította a keresetet, mondván, abban a közösségben a közös képviselő közszereplő. Ők nem veszik a vállukra azt a terhet, hogy bármikor jogi ügy legyen ilyenből.

MN: Tegyünk egy kis rendet a fogalmak között. Miben különbözik a polgári peres és a büntetőjogi eljárás a rágalmazásos ügyekben? Van-e különbség a bizonyítási teher, a büntethetőségi küszöb, a büntetések tekintetében? És lehet-e igaz tényállítással valakinek megsérteni a jó hírnevét vagy csorbítani a becsületét?

ÉS: Az ember becsülete kétféleképpen csorbulhat. Vagy úgy, hogy valótlan tényt állítanak róla, vagy úgy, hogy a becsületét sértő, durva, megalázó véleményt mondanak róla. A valótlan tényállítással a Btk. szerinti rágalmazás tényállását, a becsület csorbítására alkalmas kifejezéssel becsületsértést lehet elkövetni. A becsületsértéshez az is kell, hogy a becsmérlő vélemény nagy nyilvánosság előtt vagy a sértett szakmájával, közmegbízatásával kapcsolatban hangozzék el. Ezek a személyiségvédelem büntetőjogi eszközei. Akár tényállítással, akár véleménnyel sértették valakinek a becsületét, fordulhat polgári bírósághoz is, amely megtilthatja a további jogsértést, bocsánatkérésre kötelezhet, és sérelemdíjat is megállapíthat. Van olyan is, hogy mindkét eljárást megindítják, ilyenkor rendszerint a polgári eljárást a büntetőügy befejeződéséig felfüggesztik. Az a kérdés itt, hogy a közéleti kommunikáció ilyen kilengéseit mennyire kell a jog eszközeivel korlátozni. Több jogvédő szervezet szerint a polgári jogi védelem elegendő, és egyáltalán nem kéne ott lenni a büntetőjogi eszközöknek. Ez a vita régóta húzódik, a trend azt mutatja, szűkül azoknak az eseteknek a köre, amikor a bíróság büntetőjogi eszközökkel csapna oda újságíróknak. Ebből eléggé kivonult a bíróság.

MN: Mit gondol, miért vonja most ki a Fidesz a rágalmazást a büntetőjog hatálya alól?

ÉS: Ezt csak találgatni lehet. De teljesen nem is vonják ki, csak akkor, ha az adott állítás „nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására”. Ez a módosítás beleillik a trendbe, de rossz, mert gumiszabályt csinál. Mi az, hogy egy állítás valakinek „tagadja” az emberi méltóságát? Senki nem tud rá egzakt definíciót adni, hiszen a politikai lejáratás mindenképp sérti valaki méltóságát. Ott fog állni a bíróság, hogy valami alapjában véve nem lenne büntetendő, hiszen az újság írta meg, ahol a közéletet vitatják meg, és ennek a hevében hazaárulóztak le valakit mondjuk – de a hazaárulózás vajon sért-e emberi méltóságot? Vagy a jogalkotó szerint hazaárulózni lehet, de buzizni már nem? Ennek a megállapítása a bíróságok nyakába szakad majd, a bírói gyakorlat során kell kitalálni, hogy mit kezdjenek ezzel a szabállyal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.