Engedélyezte a Pest Megyei Kormányhivatal, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége kavicsbányát nyisson a Kiskunlacháza és Délegyháza közötti területen – írja a Népszava.
A teljes 303 hektáros terület bányászati jogát a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. nyerte el tavaly nyáron zárt állami pályázaton, most ennek jogutódja, a Lacházi Kavicsbánya Kft. kapott engedélyt a bányanyitás első ütemére. Mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt.
Július elején a kormány ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a „Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását, ezzel kiemelte az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Osztálya augusztus elején összevonta a Kvarchomoknak hasznosításra átadott bányatelkeket, így vált egy tömbbé a 303 hektár, és ennek köszönhetően az egyszerűsített eljárását is csupán egyszer kellett végigjátszani.
A környezeti hatásvizsgálati eljárást szeptember végén indította el a Kvarchomok Kft. A kérelmet elbíráló Pest megyei kormányhivatal korábban elutasította a szomszédos délegyházi területen a Precíziós Agrokémia Zrt. bányanyitási kérelmét, amely Mészáros Lőrinc cégének vitt volna kavicsot.
Balázs Attila cége első körben a teljes 303 hektár bányászatára kért engedélyt, ahonnan összesen 23,8 millió köbméter (nedvességtől és kavicsmérettől függően 35-40 millió tonna) ipari ásványvagyont termelnének ki 2055-ig, vagy még tovább. A kérelmező nem tagadta, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre. Ráadásul menet közben kiderült, hogy
az érintett önkormányzatok építési szabályzataival sincs összhangban a bányanyitás.
A délegyházi polgármester, Riebl Antal „kifejezetten ellenezte” is azt, beadványában hosszan sorolta az ellenérveket a talajvízcsökkenéstől a Kiskunsági Nemzeti Park közelségén át az eltűnő termőföldig. A község földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt. De azt is megemlítette, hogy 6 percenként fordulnának a 30 tonnás teherkocsik hétvégenként is, miközben a közelben van lakott tanya.
A kormányhivatal kikérte a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását, amely első körben visszautasította a Kvarchomok bányanyitási kérelmét.
A cégből erre kivált egy új társaság, a Lacházi Kft., amely egyeztetést kezdeményezett a hatóságokkal és kiegészítő dokumentációt nyújtott be idén január 17-én. A cég által megrendelt szakvélemény szerint a közeli településeken első körben legfeljebb 5-15 centiméteres talajvízsüllyedés várható (bár a végére 20 centiméternél többel is csökkenhet), a klímaváltozás szempontjából a gyorsan párolgó tóvidék keletkezésével pedig a bányanyitás még jót is tesz.
Az ügyfélként bejelentkezett környékbeliek és a Levegő Munkacsoport észrevételeit azzal söpörték le, hogy elsősorban a tervezett beruházás ellen tiltakoznak és tartalmilag közel azonosak, a kötelező közmeghallgatást a veszélyhelyzet miatt személyes megjelenés nélkül tartották meg, az érintett települések településrendezési szabályzataival való ütközést pedig azzal oldották fel, hogy kiemelt beruházás esetén ezeket nem kell figyelembe venni.
A természetvédelmi aggályokról megállapították, hogy a tavak „kiváló vizes élőhelyekké” alakíthatóak, a cég vállalta egy 1 kilométeres partszakasz mintaszerű létrehozását, bár végső soron 7 új tó keletkezik 200 hektár vízfelülettel sok kilométeres parttal. Az ügyfélként bejelentkezett környékbeliek által panaszolt por- és zajterhelés a kormányhivatal szerint legfeljebb csak száraz, napos időben lesz „jelentős”, a Pest megyei kormányhivatal pedig végül nem talált kizáró okot a tervezett tevékenységgel kapcsolatban és
egy nappal a kiegészítő dokumentáció beérkezése után már kiadta a bányanyitáshoz szükséges engedélyt.
A múlt héten kiadott környezetvédelmi engedély 2030 végéig érvényes, igaz, csak az első 90 hektáros ütemre vonatkozik.
(Borítóképünk illusztráció.)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
